Terítéken a zöld jövő
Dr. Besenyei Mónika a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet igazgatója a fenntarthatóságról tartott előadásában azt mondta:
„A megfelelésből akkor lesz előny, ha azt nem adminisztratív teherként, hanem stratégiai innovációként értelmezzük.”
És hogy ez mit jelent, azt hosszabban is kifejtette, ugyanis ez a könnyen emészthető mondat a magyar ESG-törvény létjogosultságáról szól. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvényben meghatározott előírások nem csak kötelezettségek, hanem lehetőségek is. De mit is jelent ez pontosan. Az ESG-törvény a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokat szabályozó magyar jogszabály, ami arról szól, hogyan kell egy cégnek átláthatóan és fenntarthatóan működnie. Tehát a 2023-as törvény fokozatosan bevezeti a magyar vállalatok számára, hogy jelentést tegyenek a cégük környezetre gyakorolt hatásáról (energiafelhasználás, hulladék, kibocsátás) a társadalmi szerepvállalásáról (munkavállalói jólét, esélyegyenlőség, beszállítói lánc) és a vállalatirányításuk etikai működéséről (korrupció, átláthatóság). Ma már a cégek ehhez kaphatnak segítséget, hogyan tudják ezt a rendszert a lehető legfájdalommentesebben elkezdeni kiépíteni. Ez az alapja a fenntartható működésnek.
Körforgásos gazdaság
Vízkörkép
Ez az előadáscsokor a Vízfelhasználás optimalizálása az élelmiszeriparban címmel kezdődött, melyet Dr. Gombos Ildikó a Pannon Egyetem, Soós Ernő Kutató- Fejlesztő Központ vezetője tartott. Bemutatta hazánk vízkészleteit, a klíma okozta problémákat, majd áttért az élelmiszeripar vízfelhasználására, mely az ország vízfelhasználásának 40%-át teszi ki. Beszélt arról, milyen vízminőségek vannak, az élelmiszeripar hol, milyen típusú és mennyiségű vizet használ, majd szó esett a megoldási lehetőségekről, körforgásról, víztakarékos megoldásokról, folyamatoptimalizálásról, vízvisszaforgatási és víztechnológiai megoldásokról.
Fenntartható élelmiszercsomagolás
Mayer Szilvia, a BS Plasztik Kft. minőségirányítói mérnöke látványos és gyakorlatias beszámolót tartott a csomagolás létjogosultságáról, annak az élelmiszerminőségre gyakorolt hatásairól, bemutatta a külső cégek és környezetvédelmi szervezetek által elrendelt tesztek eredményeit, saját fejlesztésű termékeit, komposztálható zacskóit.
Szó esett a mikroműanyag „mizériáról”: 40%-a a mikroműanyagoknak a gumiabroncsok úton történő elmorzsolódásából származik, nagy részt tesz ki a műszálas ruhák mosásából származó szennyezés, majd jönnek a festékek és a lakkok. Az LD-PE oxodegradációs lebomló zacskók jelentettek nagy problémát, melynek használatát a törvény 2019 óta tiltja.
