Hogyan tudná az engedélyezés könnyíteni a termelők szerválasztását?
Ez nem könnyű kérdés. A magyar engedélyezésnek abban nincs hatásköre, hogy milyen hatóanyagokat engedélyez az EU, és ebből kifolyólag arra se nagyon képes hatást gyakorolni, hogy milyen szerek kerülnek forgalomba. A rendszerbe minimális szinten ott lehet beavatkozni, hogy a meglévő hatóanyagokból több készítményt, vagy kombinációt állítanak elő. A magyar engedélyezés úgy tudna segítséget nyújtani, hogyha elősegítené a régi hatóanyagokat tartalmazó új készítmények piacra jutását, és ezen belül kifejezetten a generikus termékek piacra kerülését. A magyar engedélyezésnek nincs túl nagy mozgástere, de ami van, azzal nem mindig segíti a generikus szerek piacra kerülését.
A különböző bio növényvédő szerek, kondicionálók, növényápoló szerek engedélyeztetése mennyiben tér el a hagyományos növényvédő szerekétől?
Ezek mennyire jelenthetnek opciót? Azért érdekes ez a kérdés, mert a kivonások zajlanak, gyakran nehéz helyzetbe kerülnek a gazdálkodók, és alternatíva nem igazán áll rendelkezésre, ellenben az említett készítményekből lassan Dunát lehet rekeszteni.
A bio (öko) növényvédő szer nem engedélyezési kategória. Hogyha valaki biora akarja minősíteni a szerét, annak feltétele, hogy rendelkezzen magyarországi engedélyokirattal. A NÉBIH-nél kérhető egy úgynevezett ökolistára (ökológiai vagy biotermesztésben felhasználható anyagok köre) történő felvétel.
Visszatérve a kérdésre, léteznek az úgynevezett növényápoló szerek (növényvédő szernek nem minősülő, de növényvédelmi hatással rendelkező készítmények). Ezekre vonatkozóan van magyar szabályozás, ezek engedélyeztetése során megkerülhető az uniós rendszer. A 89/2004 magyar növényvédelmi rendelet eredetileg az uniós direktívát harmonizálta, most kiegészítő rendeletként funkcionál a 1107-es EU-rendelet mellett. Ennek 9. melléklete tartalmazza azokat az iránymutatásokat, amelyek segítségével forgalomba hozható egy növényápoló szer. Tehát magyar eljárás szerint engedélyezhető, de kizárólag Magyarországra érvényes. Nincsen uniós vonatkozása, és a tagállamok nem vehetik át. A szóban forgó szerek bizonyos szerepet betölthetnek a kieső növényvédő szerek kiváltásában.
A másik sokat emlegetett kategória a termésnövelő anyagok közé tartozó növénykondicinálók. Ezek engedélyezését egy másik magyar rendelet, a 36/2006 szabályozza. Ezek az anyagok erősíthetik a növények állapotát, de itt kifejezett növényvédelmi hatást nem lehet deklarálni. Termésnövelő anyagnak kizárólag termésnövelő vagy állapotjavító hatása lehet.
A növénykondicionáló készítmények elsősorban a növények kondícióját képesek támogatni, deklarált növényvédelmi hatás nélkül. Növényápoló szereknél előfordulhat, hogy valamilyen fizikai hatásmód útján távolítja el a levéltetveket, fertőző gombákat.
Sajnálatos, hogy a növényvédő szernek nem minősülő termékeknél az engedélyezés szakmai vezetői újabban szándékosan nehezítik a többnyire környezetbarát megoldások piacra kerülését. Olyan szabályozást találtak ki, hogy nem lehet olyan összetevő növényápoló szerben, amely az európai unió szerint a „not approved”, vagyis nem elfogadott hatóanyaglistán szerepel. Ennek semmilyen jogi alapja nincsen, mert az csak a növényvédő szerként történő engedélyezésre vonatkozik, más jogszabályokra nem. Ezen a listán olyan, köztudottan ártalmatlan hatóanyagok, összetevők is szerepelnek, mint az ammónium-szulfát, a kalcium-klorid, fokhagymapép, tejalbumim, hagyma-, szójakivonat, szójaolaj, mustárpor, tejsav, viaszok stb., amikhez nem adtak be dossziét, ezért kerültek egy csoportba a leértékelt, de kockázatot jelentő hatóanyagokkal. A hatóság itt önkényesen szembe megy mind a minisztérium elvárásaival, mind a termelők és fogyasztók érdekeivel.
Ugyanez a helyzet, amikor a termésnövelőkben például repceolaj jelenlétét kifogásolja a hatóság, ami rajta van a pozitív listán. Ha azonban nem növényvédő szerként használják, akkor nem vonatkozik rá az EU-rendelet, ahogy az élelmiszerként való forgalmazás is megengedett.
Az egyszerű anyagok a környezet- és egészségvédelem támogatásával adhatnak valamilyen szintű megoldást a növényvédelemben? Ezeket az anyagokat hogyan kezeli a szabályozás?
Az egyszerű anyagok (basic substances) a hatóanyagok speciális csoportját képezik. Ezekhez nem tartozik készítmény, önmagukban külön engedély nélkül fogalmazhatóak, ha a pozitív listára kerültek. Ide tartozik például a cukor, ecet, konyhasó, csalán, zsurló. A NÉBIH honlapján megtalálható a teljes lista, és az EFSA által javasolt felhasználás is. Ezek a kezelések bekerülhetnek a permetezési naplóba akkor is, ha nem tartozik hozzájuk készítményengedély. Az ilyen anyagokat már a nagyszüleink is használták, tehát adott esetben hasznosak, még ha nem is veszik fel a versenyt a „valódi” növényvédő szerekkel.
Biológiai megoldások hernyókártevők ellen – Magyar Mezőgazdaság
Új kihívások előtt a szőlőtermesztők: számoljunk – Magyar Mezőgazdaság
