Méhmegfigyelés egész Európában
Ezeknek a független kutatásoknak az összekapcsolására 2020-ban létrejött egy globális kezdeményezés, a Honey Bee Watch. Célja jobban megérteni, hogyan élnek a méhek a vadonban. E kezdeményezés keretében 14 tudósból és szakértőből álló csapat dolgozott a Természetvédelmi Világszövetséggel (IUCN) együtt, hogy fel tudják térképezni a vadonélő Apis mellifera populáció természetvédelmi helyzetét.
Ez egy monumentális erőfeszítés része volt az Európai Méhek Vörös Listájának frissítésére, amelyet a belgiumi Mons Egyetem kutatói vezettek, és amely közel 2000 fajt vizsgált meg – sokat közülük először.
2014-ben a vad A. mellifera populációkat Európában még „adat hiányosnak” (data deficient) minősítették. Ennek oka, hogy állt rendelkezésre elegendő információ egy látszólag egyszerű kérdés megválaszolásához: ha egy kolónia egy fában él, hogyan lehet megállapítani, hogy valóban vad, vagy egy méhész kaptárából szökött ki?
A „vad” új meghatározása
Az új értékelés más megközelítést alkalmazott. A mézelő méhek nem tekinthetők valóban háziasítottnak, mivel a méhészek sosem tudták teljesen megakadályozni, hogy más kolóniákkal – legyenek azok vadak vagy háziak – párosodjanak. Ez azt jelenti, hogy a kezelt és a vad kolóniák közötti genetikai különbségek gyakran elmosódnak.
Először is, szabadon élnek emberi beavatkozás nélkül. Másodszor, képesek önállóan fenntartani populációjukat anélkül, hogy új kolóniák betelepítésére – például méhészek kaptáraiból megszökött méhekre – támaszkodnának.
Az ökológiai megközelítés, nem pedig a genetikai alapú meghatározás tette lehetővé, hogy pontosabban értékeljék természetvédelmi helyzetüket.
Veszélyeztetett az EU-ban
Európában a legkisebb a vadon élő méhkolóniák sűrűsége a világon, mivel a haszonállatként tartott családok száma messze túlszárnyalja a szabadon élőkét. Egy friss elemzés alapján az is kiderült, hogy ezek a vad populációk csökkennek.
Az élőhelyek elvesztésével, az invazív paraziták, betegségek és az ember okozta hibridizáció hatásaival együtt a kép világossá vált: a vad mézelő méhek bajban vannak.
Fotó: Pixabay
Ezért frissítették vörös listás besorolásukat „veszélyeztetett az Európai Unióban” kategóriára. Ugyanakkor a tágabb, egész Európát lefedő régióban továbbra is „adat hiányosnak” minősülnek, mivel kevés adat áll rendelkezésre olyan területekről, mint a Balkán, a Balti államok, Skandinávia és Kelet-Európa.
A vadon élő mézelő méhek védelme nem csupán egy ikonikus faj megmentéséről szól – hanem az élelmiszer-biztonságunk, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák jövőjének megőrzéséről is.
Ezek olyan tényezők, melyek a háziasított családokat el is pusztíthatják. Ilyen szempontból a vadonélő családok értékes genetikai tartalékot képviselnek, melyek segíthetnek a teljes fajt ellenállóbbá tenni a jövő kihívásaival szemben.
Az új „veszélyeztetett” besorolás hivatalos elismerése annak, hogy a vad mézelő méhek őshonos vadon élő állatok, amelyeket meg kell őriznünk. Többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül és védtelenül hagyjuk őket.
