A Janelly Agrárkutatási díj húsz éve még a fő támogató, Wolfgang Kessler nevét viselte, aki a Német-Magyar Baráti Társaság tagjaként pártolta a mindannyiunk életét és egészségét befolyásoló terület, a mezőgazdasági kutatás ügyét. Halála után Lelley János professzor, az MTA külső tagja, a díjat meghirdető Janelly Akadémia elnöke vette át a stafétabotot és saját jövedelméből díjazza a nyerteseket, vázolta röviden a díj történetét Hegedűs Attila, a Janelly Kuratórium elnöke, a MATE tanszékvezetője.
Az ünnepi esemény résztvevőit köszöntötte Balázs Ervin, az MTA Agrártudományok Osztálya elnöke és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, majd Lelley János emlékezett vissza az eltelt húsz évre. Hangsúlyozta, hogy 15 éve a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztálya támogatja ezt a tevékenységet, elismerve a munkájuk fontosságát.
Mindezek a hatások már érzékelhetők az élelmiszerek áremelkedésén. Németországban is jelentősen drágultak a zöldségek, gyümölcsök. Fontos tehát a képzett szakemberek munkája, akik képesek összehangolni gazdasági és környezetvédelmi érdekeket. Ezzel a díjjal a Janelly Alapítvány a megoldások kereséséhez kíván hozzájárulni.
Húsz év alatt különböző szakterületekre írták ki a pályázatot, amin kiválóra értékelt diplomamunkával, illetve PhD-dolgozattal lehet indulni. Mint a korábbi díjazottak előadásából és a kerekasztal-beszélgetésen kiderült, a legtöbbjük továbbra is kutat, továbbképzi magát, a felsőoktatásban dolgozik.
22 PhD és 17 MSc dolgozat
A díj legelső évében, 2006-ban Petróczy Marietta volt a master kategória nyertese. Előadásában kiemelte, hogy ez az elismerés és az akkor még Bonnban rendezett díjátadó megerősítette abban az elhatározásában, hogy folytatja a tudományos munkát, hiszen akkor már első éves PhD-hallgató volt az egyetemen. Ma egyetemi docens, a MATE Növénykórtani Tanszékét vezeti. Kutatásai során több hazánkban új, kertészeti növényeket fertőző kórokozót azonosított, részt vesz technológiafejlesztésben. Fontosnak tartja, hogy ne szakadjon el a termesztési gyakorlattól és még fontosabbnak azt, hogy segítse a tehetséges hallgatók kibontakozását. Szeret tanítani, amit az egyik számára legkedvesebb elismerés is igazol: 2019-ben Mestertanári Aranyérmet kapott.
Előadást tartott a Janelly-díj után elért eredményeiről Kormosné Bugyi Zsuzsanna, aki 2013-ban a PhD kategória nyertese volt, amikor az élelmiszer-biztonság szerepelt a pályázati kiírásban. Nyertes dolgozatában a Budapesti Műszaki Egyetemen az élelmiszer-allergének kimutatásával foglalkozott, a kimutatási módszerek sztenderdizálásának céljával. Ő jelenleg a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense, és érdekes módon egyben hallgatója is, ugyanis alapdiplomáján kívül megszerezte a mérnök-közgazdászi, a táplálkozástudományi és dietetikus diplomát. A kutatás mellett ő is kiemelte, mennyire fontosnak tartja az oktatást és módszereket is fejleszt ezen a téren.
Az évek során 22 PhD és 17 MSc dolgozat érdemelte ki a díjat, a nyertesek közül többen érkeztek az eseményre, röviden bemutatva kutatási területüket és elért eredményeiket. Hajdú Csaba, Török Àron, Lőrincz Márta, Borbély Péter Gábor, Dénes Lilla, Drobnyák Árpád, Gergál-Gombási Mónika, Karacs-Végh Anita, Kaszás László, Kutnyánszky Virág, Tavaszi-Sárosi Szilvia, Vitális Flóra osztotta meg gondolatait az előttünk álló feladatokról és az ígéretes megoldási lehetőségekről.
és a 16 beadott dolgozatot Stefanovitsné Bányai Éva, a MATE Alkalmazott Kémia Tanszék professzor emeritája, Jung András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Intézete egyetemi tanára, és az idén az aktuális tématerület szakértőjeként Lőrincz Márta, Állatorvostudományi Egyetem habilitált docense bírálta el, aki maga is Janelly-díjazott.
Fotó: Avar László
Az MSc kategória nyertese, Huber Fanni Sára témája A kurkumin acetamipriddel szembeni védő hatásainak vizsgálata mézelő méhekben. A méhek számának világszintű csökkenése komoly ökológiai és mezőgazdasági kihívást jelent. A kolónia-összeomlás hátterében több tényező állhat, ezek egyike a növényvédő szerek, különösen a neonikotinoidok hatása. Megállapította, hogy az acetamiprid hatóanyag fokozta az oxidatív stresszt, míg az ismert természetes antioxidáns, a kurkumin jelentősen csökkentette azt, védőhatása ígéretes lehet a méhek egészségének megőrzésében.
A PhD kategóriában Mackei Máté: Immunmoduláns faktorok vizsgálata csirke eredetű hepatikus sejtmodelleken című dolgozatát értékelte legjobbnak a zsűri. A kutatás célja a hőstressz és a T-2 mikotoxin sejtszintű hatásainak vizsgálata volt csirke májsejtmodelleken, mivel ezek komoly veszélyt jelentenek a baromfiágazatban.
