A MATE Kertészettudományi Intézet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös rendezvényén érdekes téma volt a szilvaértékesítés számainak áttekintése, ugyanis egyre kedvezőbben alakul a piaci helyzet.
Idén Cegléden elvitte a fagy a kajszit, a szilván féltermés van, mondta bevezetőjében Nádosy Ferenc, a MATE KERTI Gyümölcstermesztési Kutatóközpont ceglédi kutatóállomásának vezetője. Geösel András, a Kertészettudományi Intézet igazgatója emlékeztetett, hogy ebben az évben már a harmadik rendezvényt szervezik közösen az Agrárkamarával, a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megosztásának céljával. Cégektől, beszállítóktól függetlenül, naprakész információkat igyekeznek átadni és indul a klasszikus fajta-összehasonlítás, gazdasági értékelés is.
A NAK nevében Zászlós Tibor köszöntötte a népes hallgatóságot. A MATE és a NAK hosszú távú együttműködésről szóló terve őszre készül el, amiben a klímaváltozás következményeinek ellensúlyozására kívánnak megoldást keresni. Nagy szükség van termőhelyi kataszterre és hosszú távú fajtakísérletekre, hogy biztonságosan termeszthető fajtákat lehessen ajánlani a gazdálkodóknak.
Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint alkalmazkodási fázisban vagyunk, felmérjük a körülményeket és lépéseket teszünk a megoldás felé, ehhez olyan eszközöket kell találni, amelyek az adott körülmények közt használhatók. A szaktárca a szabályozás és a támogatás révén tud segíteni az alkalmazkodásban. Több minisztérium együttműködésével felállt az aszályvédelmi operatív törzs Hubai Imre államtitkár vezetésével, és 4,7 milliárd forintot szánnak a víz tájba juttatására. Ennek már van is látható eredménye. Öntözésfejlesztésre több mint 1200 projektet támogat az Agrárminisztérium, 172 milliárd forint értékben.
A gyümölcstermőhelyi kataszter fontos támpontot ad arról, hogy adott termőhelyen milyen gyümölcsfajt érdemes termeszteni. Ennek a jobb használatát ösztönzőkkel kívánja támogatni a tárca.
Kajszik házikertbe vagy ültetvénybe
Magyarországon a nemzeti fajtajegyzéken 38 kajszifajta szerepel, közülük 15 származik Ceglédről, kezdte előadását Mendel Ákos, a kutatóállomás tudományos munkatársa. A nemesítés nem állt meg, jelenleg 5000 tő ötéves hibridet vizsgálnak, és már csak keresztezéses nemesítést végeznek. Idén két ceglédi kajszi kapott állami elismerést, a Gönci 83 és a Mária Magdolna, utóbbival Kerek Mária Magdolna nemesítő tevékenységére emlékeznek. Tájszelekcióból származik a Ceglédi bíborkajszi, a Ceglédi óriás és a Mandulakajszi, klónszelekció eredménye a Magyar kajszi, a Rózsakajszi és most a Gönci 83. Honosították a Bergeron, a Roxana és a Bukurija fajtákat. Ez utóbbi nagyon korán virágzik és érik, de mindig van rajta termés. A nemesítés körülbelül húsz évet vesz igénybe, 200-250 ezer megtermékenyített virágból lesz egy új fajta.
