Emelkedett a szilvaár

Juhos Csaba, a keceli Fresh Fruit Tész Szövetkezet elnöke és értékesítője beszélt a szilva piacáról. A tész tagjai 1000-2500 tonna szilvát szüretelnek, amiből mindjárt látszik, hogy a termés nagyon ingadozó. A 198 fős termelői szervezet elsősorban exportál, Németországba, Ausztriába, Svájcba, Csehországba és Lengyelországba.

A világon 10-12 millió tonna szilva terem, a fele Kínában. Európában Románia és Szerbia a vezető termelők, 660, illetve 490 ezer tonnás terméssel. Chilében 425, Törökországban 350 ezer tonna körül alakul a szilvatermés. Európában Olaszország a következő nagy termelő 180 ezer tonnával, majd Spanyol- és Lengyelország következik 150, illetve 130 ezer tonnával. Moldovában és Franciaországban körülbelül 100 ezer tonna szilvát szüretelnek.

A tendencia sajnos kedvezőtlen, főként az ipari szilvát termesztők hagyták abba a tevékenységüket, mert a felvásárlási árak nem tartottak lépést a költségek növekedésével.

Az utóbbi három évben viszont megfordult a helyzet, emelkedtek az árak és ez a közeljövőben is hasonlóan alakul, vélekedett Juhos Csaba. Hazánkból 3-5 ezer tonna szilva talál vevőre külföldön, ez kézzel szedett, frisspiaci áru. Az export fele származik a Fresh Fruit tésztől. A behozatal minimális, Moldovából és Észak-Macedóniából reexport céljából érkezik hazánkba gyümölcs.

Fajták közül a Topfive és Topend Plus német nemesítésű szilvákat emelte ki Juhos Csaba, mert azok kettős hasznosításúak, frissen és felezett fagyasztott szilvaként is megállják a helyüket. Általában a termés fele ipari felhasználásra kerül, konzerv, gyümölcslé, lekvár készül belőle vagy felezve lefagyasztják.

A hazai árakat nemcsak a termelési költségek emelkedése növeli, hanem a mind drágább szállítás, a hulladékkezelés díja, a magas áfa és a kiskereskedelmi külön­adó is. Utóbbi kettő a fogyasztói ár 31,5%-át teszi ki. A hazai drágulás az exportban is érezteti a hatását, legnagyobb vásárlónk, Németország piacáról kiszorít minket a szerb és moldáv szilva, amit jóval alacsonyabb áron kínálnak a magyarnál. Az olcsó munkaerőből eredő előnyükkel jó technológiával tudjuk fölvenni a versenyt. Az ár azonban mindig jobban érdekli a magyar termesztőket, mint a megtermelt mennyiség, pedig abból jöhet nagy árbevétel, és a technológiától is függ, hogy végül milyen áru lesz a termésből.