A harmadik évre a tenyészidőben a füves sorközben számottevően nagyobb víztartalmat mértek, mint az évelővel vetett sorközben. A legnagyobb különbség 15 centiméteres mélységben alakult ki, és 40 centiméteren is megmaradt, csak kisebb mértékben. A kisebb nedvességtartalom következtében a talajhőmérséklet magasabb volt a vetett sorközben, mint a füvesben, de 40 centiméter mélyen a különbség elenyésző volt.
Hároméves átlagban a füves sorközben fejlődött szőlőtőkéken statisztikailag igazolhatóan magasabb NDVI-értéket mértek, mint a vetett sorközben. A vizsgálat évei szerint 2020-ban volt a legalacsonyabb, 2021-ben pedig a legmagasabb az érték. Elhelyezkedés szerint pedig a vegetációs index a füves lejtő felső pontján volt a legalacsonyabb.
Nem befolyásolja a termést
Következtetésként azt lehet megállapítani, hogy száraz évjáratban a vetett takarónövényzet nagyobb konkurenciát támaszt a vízért, mint a fűfélék. A gyepes sorköz uralkodó faja, az angolperje sekély, de kiterjedt gyökérzete miatt a talaj fölső rétegéből veszi fel a vizet. Mélyebben gyökeresednek a vetett sorköz herefajai, ráadásul a réti here gyorsan reagál a szárazságra és 30-60 centiméter mélyre hatoló gyökereket fejleszt.
A szőlő és takarónövényzet konkurenciája erősebb, ha sekély a termőréteg. Szakirodalmi adatok szerint az évelő fűfélékből és réti heréből álló keverék jellemzően több vizet von el a talajból, mint más takarónövényzet. Maga a takarónövény nem befolyásolja a termést, de az időjárásnak és a talajnak van szerepe benne, hogy végül milyen hatást gyakorolnak a szőlő növekedésére és termésére.
A mérések szerint a szőlő élettevékenysége és egészségi állapota szempontjából hosszú távon semleges a takarónövényzet. A stresszhatást legjobban jelző fotokémiai reflexiós index (PRI) értékei alapján megállapítható, hogy az időjárás sokkal inkább meghatározza a szőlő stresszállapotát, mint a sorköztakaró.
Bár a takarónövényzetnek sok előnye van, a növekvő aszálykockázat miatt figyelembe kell venni a vízért és tápanyagokért támasztott versenyt is. A mélyebb talajrétegekben hozzáférhető víz egyre fontosabbá válik a szőlőtermesztésben, ezért a vízgazdálkodás javítására kell törekedni, foglalják össze a szerzők a hároméves kísérlet eredményeit.
