Bár a belépésszámok mérséklődtek, az áruforgalom továbbra is stabil maradt, hiszen a termelők és vevők kevesebbszer, de tudatosabban, nagyobb tételekkel érkeznek, illetve vásárolnak. A nagybani piac így továbbra is biztosítja a főváros és környéke frissáru-ellátását, miközben folyamatosan alkalmazkodik a változó környezethez.

A Budapesti Nagybani Piac biztos pont a hazai zöldség- és gyümölcskereskedelemben. Az áruforgalom mértéke, a piaci szereplők alkalmazkodása és a környezeti kihívások mind alakítják a piac mindennapjait, ám szerepe változatlan: továbbra is a frissáru-ellátás legfontosabb központja, erősítette meg Kovács László helyiséggazdálkodási igazgató.

Az utóbbi időszakban a piacra érkező termelők és vevők száma évről évre 3-5%-kal csökkent. Ez azonban nem a piac gyengülését jelenti, sokkal inkább a tudatosabb működést. A szereplők kevesebbszer jönnek, de nagyobb tételeket mozgatnak, jobban megtervezik a beszerzéseiket és értékesítéseiket. Ez pedig hatékonyabbá teszi a munkát, és hozzájárul a piaci áruforgalom stabilitásához.

A piaci szereplőknek ma már jóval több akadállyal kell szembenézniük, mint korábban. Az energiaárak folyamatosan magas szinten mozognak, ami különösen a hűtőkapacitással rendelkező termelők és kereskedők számára komoly teher. A munkaerőhiány szintén visszatérő probléma: egyre nehezebb megfelelő létszámot és szaktudást biztosítani a termelésben és a logisztikában. Emellett a szállítási költségek emelkedése is erősen befolyásolja az árakat és a kereskedelem jövedelmezőségét.

A nagybani piac éves forgalma körülbelül 450 ezer tonna frissáru. Ennek valamivel több mint a fele hazai őstermelőktől származik, míg a fennmaradó 45-50% külföldről érkezik. Bár az import szerepe nőtt, a hazai termelők továbbra is meghatározó részét adják a kínálatnak, és biztosítják a szezonális termékek változatosságát.

A piac elsődleges feladata, hogy ellássa Budapestet és környékét friss zöldséggel és gyümölccsel. A nagykereskedők kiemelt szerepet játszanak a közepes és nagy élelmiszerláncok beszállítóiként, így a Nagybani Piac egyfajta kapocs a hazai termelők, a kereskedők, a vendéglátás és a vásárlók között, miközben a fogyasztók számára folyamatosan kínálja a friss árukat.

Legnagyobb számban Közép-Magyarországról, a Dél-Alföldről és az Észak-Alföld régióiból érkeznek a piacra termelők, különösen Bács-Kiskun, Békés, Csongrád- Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékből. Ezek a térségek régóta a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés központjai, és természetes módon kapcsolódnak a fővárosi nagybani kereskedelemhez.

A nehézségek ellenére a piac és szereplői folyamatosan alkalmazkodnak. A termelők és vevők rugalmasabb működéssel, tudatosabb logisztikai döntésekkel tartják fenn versenyképességüket. Maga a piac pedig kényelmi beruházásokkal, digitális fejlesztésekkel és korszerű működési megoldásokkal támogatja a hatékony kereskedelmet.

A piaci szereplők nehézségei valósak és jelentősek, de a tudatos alkalmazkodás és a folyamatos fejlesztések biztosítják, hogy a nagybani piac a jövőben is megbízhatóan szolgálja a termelőket, a vásárlókat és a fogyasztókat egyaránt.