Hangyakolóniák felépítése
A hangyák rendkívül fejlett társas életformát folytató rovarok, melyek kolóniákban élnek. Minden egyednek meghatározó szerepe van: a királynő rakja a petéket, a munkások gondozzák az utódokat, élelmet gyűjtenek, építenek és védik a fészket, míg a katonák a biztonságért felelnek. A hangyák a munkamegosztás nagymesterei, egyetlen közösségként működnek, ahol az egyedek a közösség érdekében tevékenykednek. Kommunikációjuk a feromonok, vagyis illatanyagok segítségével történik: ezek irányítják a táplálékhoz vezető utakat, jelzik a veszélyt vagy a királynő jelenlétét.
A hangyák életformája tökéletes példája annak, hogyan képes egy közösség együttműködéssel túlélni és fejlődni, miközben minden egyes egyed a rendszer apró, mégis nélkülözhetetlen része.
Különböző hangyafajok otthonra
A hobbitartók körében a legnépszerűbbek a könnyen tartható európai fajok. A kezdőknek a legjobb választás a Lasius niger, azaz a közönséges feketehangya. Ez az egykirálynős faj nagyon gyakori, igénytelen, önálló államalapítású hangyafaj. Ez azt jelenti, hogy egy királynő egyedül is képes önálló kolóniát alapítani a dolgozók segítsége nélkül. Miután a királynő párosodott, eldobja a szárnyait (ők azok, akiket szárnyas hangyaként ismer a köznyelv) és egy biztonságos helyen lerakja első petéit és saját testében raktározott tápanyagaiból neveli fel az első dolgozókat, akik később átveszik a táplálékgyűjtést és a fészek gondozását.
Várható élettartama 5-10 év, de ideális körülmények közt akár 20-30 évet is élhet. A Messor structor érdekessége, hogy az egyetlen hazai maggyűjtőfaj, melyben több királynő is helyet kaphat. Ebben a családban a dolgozók három különböző méretű kasztja jelenik meg (polymorf), a minor, a media és a major. A major dolgozók erősek, szívósak, ők aprítják fel a keményebb magokat. A minor dolgozók kicsik, ők segédeznek az utódok nevelésében és a fészek körüli munkálatokban. A media a „mindenes”, ott segít, ahol éppen szükség van rá. Nagyon aktív faj, ezért megfigyelésük sok izgalmat rejt.
Látványos, nagyobb testű faj
A Camponotus ligniperda egy látványos, nagyobb testű faj, hazánkban a legnagyobb, királynője akár 17-18 mm hosszúra is megnőhet. Ez az egykirálynős, önálló alapítású polymorf faj lassan szaporodik, a 100 fős kolónia kb. két év alatt alakul ki. Amíg a család kis egyedszámmal működik addig félénkek, de amit a dolgozók száma 100 fő fölé emelkedik, agresszív, területvédőkké válnak. Természetesen a hangyfajokat még igen sokáig lehetne ismertetni, ez egy kis ízelítő az otthon kezdőként is jól tartható családokról.
A hangyák etetése nem különösebben megterhelő és költséges feladat. Igénytől függően szükségünk lesz otthon mézre, magokra, lisztkukacra esetleg futócsótányra. A mézből nem egészen egy cseppet kell a formicariumba tenni, ha ennél többet teszünk, abba beleragadhatnak.
A farm hőmérsékletét és páratartalmát mindig a faj igényeihez kell igazítani. A legtöbb európai faj téli pihenőt tart, ezért ilyenkor novembertől márciusig fokozatosan hűvösebb, 8-10 Celsiusfokos környezetbe kell őket átköltöztetni. Mielőtt ezt megtennénk, érdemes a fornicáriumot kitakarítani és eltávolítani a maradék élelmet. Telelés után a hőmérsékletet lassan kell visszaemelni, hogy a hangyák biztonságban éledjenek újra. A hangyakirálynő számára igen fontos a teleltetés, ő ilyenkor pihen, nem szaporodik, ezzel megnövelhető az élettartama.
Sok hangyatartó a stresszoldó hatását emeli ki, mint legpozitívabb tulajdonságát, ugyanis az apró lények folyamatos, rendezett mozgása megnyugtató látványt nyújt. Egy olyan ökoszisztémába enged betekintést, ahol minden mozdulatnak célja van. De ahhoz, hogy belevágjunk egy ilyen kalandba, nagyon fontos, hogy előtte alaposan utánajárjunk a módszernek és tisztában legyünk a hangyák igényeivel és működésük alapelveivel. Amennyiben valaki ebbe a hobbiba belevág, az első dolog, ami a kezébe fog kerülni, az egy kémcső, benne egy királynővel és néhány dolgozóval.
