0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. október 23.

Az agroerdészet és állattartás közös jövője

Az agroerdészet, vagyis a fák és az állattartás integrált művelése ma új lendületet kap Európában. Magyarországon is egyre többen fedezik fel, hogy a hagyományos pásztoroló erdők nyomán modern, fenntartható rendszerek jöhetnek létre.

Az agroerdészet nem új találmány, hanem régi, kipróbált gyakorlat. A Kárpát-medencében a középkortól a XX. század elejéig megszokott volt, hogy legelő és erdő egymást kiegészítve működött. A tölgyesekben makkoltatott sertés, a ligetes réteken legelő szarvasmarha és juh a magyar táj hagyományos képéhez tartozott.

Ezek a „fás legelők” egyszerre adtak takarmányt, árnyékot és védelmet az állatoknak, miközben a gazdának többféle haszonforrást biztosítottak.

Illusztráció
Forrás: Freepik

Az intenzív mezőgazdaság előretörésével a XX. században a funkciók szétváltak: külön szántó, külön legelő, külön erdő jött létre. Ez egyszerűbb termelést és nagyobb hozamot hozott rövid távon, ugyanakkor eltűntek a vegyes rendszerekből fakadó ökológiai és gazdasági előnyök. A talajerózió, a biodiverzitás csökkenése, az állatok hőstressze mind annak a következménye, hogy a hagyományos ligetes legelőket fokozatosan felszámolták.

Az Európai Unió ma ismét az agroerdészet felé fordul. Az Európai Parlament 2020-as elemzése szerint a szénmegkötés, a talajvédelem és a biodiverzitás szempontjából az agroerdészet az egyik leghatékonyabb gazdálkodási forma.

Illusztráció
Forrás: Freepik
EU-s szinten a mezőgazdasági területek közel 9 százalékát érinti valamilyen agroerdészeti rendszer. Magyarországon ezzel szemben mindössze 38 ezer hektár tartozik ebbe a kategóriába, ami a teljes mezőgazdasági terület töredéke.

A területek döntő többsége, mintegy 95 százaléka a fás legelő és állattartás kombinációja, ami jelzi, hogy a hazai példák szinte kizárólag az állattartással fonódnak össze.

A magyar kutatások is megerősítik, hogy a fás legelők visszahozása nem csupán természetvédelmi, hanem gazdasági jelentőséggel is bír. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont 2022-es felmérései rámutattak, hogy ezek a rendszerek fajgazdagabb növényzetet és magasabb talajszervesanyag-tartalmat mutatnak, mint a tiszta gyepek. A legeltetett erdőkben a biodiverzitás szintje közel kétszerese volt a környező monokultúrás szántókénak, ami hosszabb távon stabilabb ökoszisztémát jelent a gazdálkodóknak is.

Árnyék, takarmány és diverzitás

Az állattartás és az agroerdészet közös előnyei több szinten jelentkeznek. A klímaváltozás következtében egyre hosszabb és melegebb nyarakon a fák árnyéka létfontosságú az állatok számára.

Illusztráció
Forrás: Freepik
A hőstressz mérséklése nemcsak állatjólléti kérdés, hanem közvetlen gazdasági érdek: a tehenészetekben bizonyíthatóan csökken a tejtermelés a hőhullámos időszakokban, a hizlalótelepeken pedig lassul a súlygyarapodás.

Árnyékban legelő állatoknál mindkét mutató javítható, ami kézzelfogható többletbevételt eredményez.

Forrás: magyarmezogzdasag.hu