A fák lombja és termése kiegészítő takarmányként is funkcionálhat. A tölgyek makkját a sertések évszázadok óta hasznosítják, de a lehulló gyümölcs, sőt a levél is táplálék lehet.
Emellett a faállomány gazdagítja a környezetet: madarak, rovarok, beporzók és apróvadak találnak élőhelyet a ligetes tájakon.
A biodiverzitás nemcsak természetvédelmi, hanem gazdálkodási szempontból is előny, hiszen segíti a kártevők szabályozását és erősíti az ökológiai egyensúlyt.
A talaj szempontjából is nyereség az agroerdészet. A fák gyökerei javítják a vízmegtartást, mérséklik az eróziót, és növelik a szervesanyag-tartalmat. Ez hosszabb távon stabilabb legelőgazdálkodást és fenntarthatóbb állattartást eredményez.
Gazdasági előnyöket is kínál a rendszer. A hagyományos állati termékek – tej, hús, gyapjú – mellett a gazdálkodó fát, gyümölcsöt, mézet vagy éppen turisztikai szolgáltatásokat kínálhat. Egy „sok lábon álló” gazdaság kevésbé kiszolgáltatott az élőállat-piac hullámzásainak, így jobban átvészeli a válságokat.
Portugál és spanyol példák mutatják, hogy a dehesa-rendszerekben a sertéstartás mellett a paratölgy és olajfa termékei, valamint az agroturizmus jelentős kiegészítő bevételt hoznak. Magyarországon ugyanezt a logikát alkalmazva a fás legelőkön méhészet, vadgyümölcs-betakarítás vagy falusi turizmus is építhető az állattartás mellé.
Lehetőségek és jövőbeli kilátások
Az agroerdészet ugyanakkor nem mentes a kihívásoktól.
Fontos az állatlétszám és a fás borítás arányának meghatározása, a legeltetés időzítése, a fiatal facsemeték védelme. Ha túl sok állat kerül egy adott területre, a taposás károsíthatja a talajt és a fák gyökérzónáját, míg a túl kevés állat esetén a cserjésedés veszélye áll fenn.
Forrás: Freepik
Gazdasági oldalon a kezdeti beruházás sem elhanyagolható: a fák telepítése, a kerítések kiépítése, az itatók és árnyékolók kialakítása komoly költséget jelent, miközben a fák hozadéka csak hosszabb távon térül meg.
Nem véletlen, hogy sok gazda még mindig óvatosan közelít a témához. A finanszírozási háttér ezért kulcskérdés.
A támogatások nemcsak a telepítést segítik, hanem a meglévő rendszerek fenntartását és a gazdák képzését is. Ez azt jelenti, hogy a következő években sokkal szélesebb körben válhat elérhetővé az agroerdészet az állattartók számára.
A jövő kilátásai kedvezőek: a magyar állattartás számára az agroerdészet egyszerre jelenthet klímaadaptációt, környezeti előnyt és gazdasági diverzifikációt. A 38 ezer hektáros jelenlegi terület bővítése nemcsak ökológiai, hanem versenyképességi kérdés is. A fenntartható állattartásról szóló diskurzusban egyre hangsúlyosabb szerepet kap az állatjóllét: a fák árnyéka, a változatos környezet és a természetesebb viselkedési lehetőségek mind javítják az állatok életminőségét, ami a fogyasztók számára is érték.
