A szarvasmarha-tenyészetekben a huzatmentes, de friss levegőt biztosító szellőzés beállítása az egyik legfontosabb feladat: a fiatal állatok különösen érzékenyek a hőmérsékleti szélsőségekre.
Az őszi átállás jó alkalom arra is, hogy a gazdák frissítsék állatjólléti programjaikat. Az EU-s előírások egyre inkább megkövetelik, hogy a telepek mérhető adatokkal igazolják az állatok környezeti feltételeit.
Állatjóllét és gazdasági előnyök
Az istállóklíma helyes beállítása nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is. Az őszi és téli hónapokban a betegségek kezelése, az elhullások és a termeléscsökkenés jelentős költséget okozhatnak.
Forrás: Freepik
Az állatjóllét ma már piaci tényező is. A fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy az állati termékek olyan körülmények közül származzanak, ahol az állatok nem szenvednek a rossz levegőtől vagy a hőstressztől.
A jövőben várhatóan egyre több telepen jelennek meg az olyan integrált rendszerek, amelyek a klímát, a takarmányozást és az állatok aktivitását is összekapcsolják. A digitális adatok segítségével a gazdák pontos képet kapnak arról, hogyan reagálnak állataik a környezeti változásokra, és ennek alapján azonnal be tudnak avatkozni.
Az október és november közötti átmeneti időszak kulcsfontosságú a magyar állattartó telepek számára. A nagy hőingadozások, a fokozatosan zártabb tartás és az ammónia-felhalmozódás veszélye egyaránt indokolttá teszik a precíziós klímatechnológia használatát.
