Ezeknek témakörök szerinti rendszerezése csak úgy volt lehetséges, ha a gyakran semmitmondó címadatok miatt az írások tartalmáról saját szememmel meggyőződöm, és azokat aprólékosan, az adott témához sorolva rögzítem. A cikkekhez döntően a már említett könyvtárak gyűjteményéből fértem hozzá, de az anyag a magángyűjtőknél lévő, valamint az MGKSZ Verseny utcai irodájában található szakfolyóiratok hiányzó példányaival egészült ki.
A bibliográfia megjelenése után sokan azt mondták, hogy a kötet szakmatörténeti jelentőségű. Nyilván kellett kitartás három éven keresztül az anyag csokorba gyűjtéséhez és áttekinthetővé tételéhez, de lássuk be, az igazi érdem mégis csak azoké, akik mindennapi munkájuk után vették a fáradságot, és tenyésztési tapasztalataikat megosztották kortársaikkal és az utókorral. Szoktam kérdezni, hogy nélkülük mit gyűjtöttem volna össze?
A bibliográfia 2015-ig mutatja be a galambász szakirodalmat, az azóta megjelent könyvekkel, cikkekkel a kötet ki fog bővülni?
– Ezt tervezem, a 2015 óta megjelent szakirodalmat azóta is gyűjtöm. Inkább a megjelentetés formája és ideje a kérdés. A kiegészült anyag online közzététele nyilván egyszerűbb lenne, és valljuk meg, a PDF-formátumban megjelent bibliográfia kereshetősége is felhasználóbarátabb, de könyvtáros vagyok, és abból is a hagyományosabb fajta. Örülnék, ha a korábbi kötet egyfajta kiegészítéseként füzet formájában (is) megjelenhetne.
Más ehhez hasonló bibliográfiákat is készített?
– A galambtenyésztés a 19. század végétől több ponton kapcsolódott a baromfitenyésztéshez. Ez a tendencia a galamb falusi és tanyasi gazdaudvarokhoz kötődő tartásmódjával, a haszongalamb-tenyésztés korán felismert jövedelmezőségével és nem utolsósorban a baromfitenyésztés szervezeti életére jellemző fejlődéstörténeti folyamatokkal függ össze.
Bő három évvel ezelőtt a munkát el is kezdtem, ám az anyag akkora és a terület olyan szerteágazó, hogy egyelőre a munka a fiókba került. Jelenleg A szervezett magyar galambtenyésztés története 1882–1945 címmel egy tudományos igénnyel összeállított, mégis olvasmányos köteten dolgozom.
Az interneten található ingyenesen elérhető galambász szakirodalom? Ha jól tudom, az Országos Széchenyi Könyvtár elektronikus könyvtárban vannak ilyenek. Tehát ha valaki szeretne galambászni, ezzel kapcsolatban olvasni, de nem akarja megvásárolni ezeket a szakkönyveket, mik a lehetőségei?
– Forduljon a Mezőgazdasági Múzeum Könyvtárához. Szaktájékoztatóként agrárszakmai vagy más természettudományos végzettségű kollégáimmal ez a dolgunk. A könyvtárban személyesen nyitvatartási időben, e-mailben és telefonon is segítséget nyújtunk a katalógus (http://opac3.omgk.hu/) használatában, a szakirodalom-keresésben, a kölcsönzési ügyekben. Nem dughatjuk homokba a fejünket, az olvasói szokások megváltoztak.
Gondoljunk bele, egy felsőoktatási intézmény hallgatója napjainkban gond nélkül megírhat úgy egy szakdolgozatot, hogy személyesen meg sem jelent közgyűjteményben. Az ezredfordulón ez még elképzelhetetlen volt. A ránk érvényes szabályok megkötésével rengeteg szakirodalmi anyagot juttatunk el kollégáimmal online formában. Jómagam a baromfi- és galambtenyésztés területén nem kizárólag az internethasználatban kevésbé jártas idősebb tenyésztőknek, de évek óta egyre gyakrabban szakdolgozóknak, kutatóknak vagy egyéb érdeklődőknek is segítek.
Szabadon letölthetők, otthonról böngészhetők, ráadásul ezek a felületek teljes szövegű keresést is lehetővé tesznek. És akkor még nem beszéltünk a EBSCOhost adatbázisairól, Szaktudás Kiadó e-könyveiről vagy az Arcanum Újságokhoz hasonló, csak beiratkozott olvasók számára elérhető magyar és idegen nyelvű adatbázisokról.
