A Pálos Rend történelmi gyökerei és mai jelenléte szervesen kapcsolódik a városhoz, így nem véletlen, hogy itt valósult meg a Találkozások útja is, amely egyszerre nyújt lelki feltöltődést és természeti élményt. A július 26-án sorra került jubileumi ünnepség – amelyet a Jakab-hegyi kolostor alapításának 800. évfordulójára szerveztek – különösen időszerűvé teszi a rend múltjának, szellemiségének és útjainak újrafelfedezését.

A Pálos Rend pécsi jelenléte nyolcszáz éves múltra tekint vissza. Bertalan, egykori pécsi püspök 1225-ben gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket, és szabályzatot adva számukra, letelepítette őket Ürög és Patacs települések között található hegyre. Itt Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort emelt számukra, amelyről később a hegyet is elnevezték. E remeteközösség a 13. század második felében csatlakozott Boldog Özséb esztergomi közösségéhez, aki megszervezte a pálos rendet.

Országos hálózat

A kolostor a török dúlás idején elnéptelenedett. A 18. század közepén tértek vissza a pálosok Pécsre, ahol megépítették a város egyik legszebb barokk templomát, a Lyceum templomot, valamint a ma Széchenyi Gimnáziumként működő kolostort. A rend II. József császár 1786-os rendelete nyomán 150 évre eltűnt az ország vallási és kulturális életéből. Csak 1934-ben térhettek vissza, amikor Lengyelországból érkeztek újra szerzetesek Pécsre, és megkezdték a kolostor és a Szent Imre (Pálos)-templom építését a Mecsekoldalban. A rend népszerűsége gyorsan nőtt, de 1950-ben a kommunista diktatúra betiltotta működésüket, a szerzeteseket internálták.

A pálos szerzetesi élet csak a rendszerváltás után indulhatott újra. Ma a Lyceum templom és a Pálos templom ismét a rendhez tartozik, utóbbiban 2022-ben megkezdte működését a Pálos Lelki Központ is.