A Csehországban található ZOD Hlavnice mezőgazdasági szövetkezet közel 139 millió cseh koronából (mintegy 5,7 millió euró) épített fel egy teljesen robotizált fejőistállót csaknem 400 tehén számára. A cél: csökkenteni a munkaerőhiányból adódó nehézségeket, növelni a tejhozamot, és korszerűsíteni az elavult technológiákat.
A fejlesztés mögött az az elv húzódik, hogy a kemény, fizikai munkát szoftveralapú, intelligens állatmenedzsment váltsa fel – mondta el a sajtónak Lumír Juroš, a szövetkezet igazgatója. A költségek egy részét pályázati támogatásból szeretnék fedezni – írja a polnoinfo.sk.
Így működik a robotfejés
Az első alkalommal, amikor egy tehén belép a robotba, az robotkar szkenneléssel azonosítja, rögzíti a tőgy és az emlők formáját, majd ezt elmenti az adatbázisba. Ezt követően az állatok önállóan látogatják a fejőrobotot, amikor csak szükségük van rá.
fotó: mmg archív/Csatlós Norbert
„A tehén bemegy, a robot elolvassa a nyakörvére szerelt chipet, tudja, melyik állatról van szó, és automatikusan elvégzi a fejést” – magyarázta Juroš.
Az új fejőistálló május végén kezdte meg működését, jelenleg a kapacitás 90%-án üzemel. A modernizáció egyik leglátványosabb eredménye a tejhozam növekedése volt:
A robotizáció gyorsan terjed Csehországban
Michal Procházka, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség külső kapcsolatokért felelős vezetője elmondta, hogy a Hlavnice-i telepen átlagosan 3,1 fejés történik naponta tehenenként, ami országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítmény.
Martin Pýcha, a szövetség elnöke kiemelte: a robotizáció a tejtermelés egyik leggyorsabban fejlődő ágazata Csehországban. Jelenleg mintegy 270 gazdaság használ fejőrobotokat, és ez a szám folyamatosan nő.
„A modern rendszerek hatékonyabbá teszik az állattartást, és segítenek áthidalni a munkaerőhiányt is. A ZOD Hlavnice példaértékű, mert a csúcstechnológiát ötvözi az állatjóléttel és a stabil tejtermeléssel” – hangsúlyozta Pýcha.
Mesterséges intelligencia segíti az állategészségügyet
A technológiát szállító AGRO-partner vállalat szerint az építkezés különlegessége az volt, hogy már a tervezési fázistól kezdve részt vehettek benne. A projekt szabad mozgást biztosít a teheneknek, ami egyszerre javítja az állatok jólétét és az irányítás hatékonyságát.
„Minden tehén nyakában van egy úgynevezett responder, amely figyeli a mozgását, kérődzését, és más élettani paramétereit. A robot pedig minden egyes fejéskor elemzi a tej minőségét is. Ezeket az adatokat mesterséges intelligenciával feldolgozva előre jelezhetjük az állatok egészségi állapotát, például a vemhesülés vagy egy betegség esélyét” – magyarázta Tomáš Hrůša, a cég tulajdonosa.
A granulátum motivál – de a rendszer nem enged mindent
Az AGRO-partner munkatársa, Peter Štrébl szerint a tehenek gyorsan megtanulják használni a robotot. Ebben nagy szerepe van a fejés közbeni jutalomfalatként adott granulátumnak, amely egyúttal energiát is biztosít.
„A rendszer tudja, a tehén a laktáció melyik szakaszában van, és mennyit tejel – ez alapján szabályozza, hogy hányszor fejheti magát naponta. Egy intenzíven termelő tehén akár ötször is fejhet naponta” – mondta Štrébl.
Ugyanakkor nem minden próbálkozás sikeres: ha egy tehén túl hamar tér vissza, a robot felismeri, hogy még nem járt le az előző fejés óta szükséges idő, így megtagadja a fejést – és a granulátumot is.
Marhapiaci kilátások és mérséklődő tőzsdei jegyzések – 43. heti AKI-elemzés – Magyar Mezőgazdaság
Tehén WC-ket állítanak fel Belgium, hogy csökkentsék a környazti terhelést – Magyar Mezőgazdaság
