2030-ra kritikus szintre csökkenhet a mezei nyulak száma
Bende Attilának, a Soproni Egyetem adjunktusának előadása a mezei nyúl szaporodására fókuszált, apropóját a faj hazai és európai állományának elmúlt évtizedekben megfigyelt drasztikus csökkenése adta. A faj magyarországi populációja 1960-tól napjainkig nagyságrendileg harmadára redukálódott, ennek ellenére a mezei nyúl hazai apróvad-gazdálkodásban betöltött szerepe a kis- és különösen a nagy-alföldi vadászatra jogosultak gazdálkodásában továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír. Ha az állománycsökkenés továbbra is ebben a mértékben folytatódik, úgy a legrosszabb szcenáriók szerint
A Soproni Egyetem mezei nyúl szaporodásbiológia vizsgálatainak első évében 162 egyednél nézték meg a testtömegek alakulását, a vesezsír-index és a testtömeg kapcsolatát, amelyek fontos elemei a mezei nyúl populációdinamikájának. Az eredmények azt igazolták, hogy nincs statisztikai módszerrel igazolható összefüggés e két tényező között. A vizsgálatok során az is kiderült, a minták átlagos placentaheg-száma között nincs statisztikai módszerrel igazolható különbség, az egy fertilis nőivarú egyedre vetített átlagos méhhegszám 4,58 volt. A placentahegek száma csak a korral mutatott szoros kapcsolatot, míg a heretömegek esetében a kor és a mintavételi terület szerint is eltérést tapasztaltak a kutatók. A kutatás során vizsgált adult hímegyedek átlagos heretömege október és december között 8,63 g volt, ami jelentősen eltér a szakirodalomban olvasható adatoktól (átlagosan 2,06 g). A friss méhhegek, a laktáló anyanyulak, illetve a heretömegek vadászidényben tapasztalt alakulása igazolja a kutatók azon hipotézisét, miszerint a faj szaporodási időszaka fáziskéséssel zárul.
Gyógyszeres kezelésre van szükség
A nagy amerikai májmétely feltehetően a XIX. század során került Európába fertőzött szarvasfélék betelepítésével. A faj egyértelmű jegyekkel megkülönböztető a közönséges májmételytől. Gemenci megjelenése az 1997. évi júliusi dunai árvizet követően észlelték, főleg a mélyebb fekvésű területeken elejtett gímbikák, majd később a tarvadak feltörésekor. Fodermayer Vilmos, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgató-helyettese, Erdőgazdálkodási, természetvédelmi és műszaki igazgató előadásában ezek mellett arról is beszélt, hogy a faj regisztrálását követő évben,
Ekkor a Gemenc Zrt. szakmai stábja a tömbösített nyalósóban kijuttatott 10 százalékos albendazol hatóanyag felhasználása mellett döntött. 2004 után a jogszabályi változások miatt megszűnt a tömbösített só előállításának lehetősége, így más megoldást kellett keresni.
– Egy helyi állatorvos segítségével saját kivitelben állítottuk elő medikált sóabrakot Vermitan 1:10 arányú elegyítésével. 2016-tól a Gemenc Zrt. vadászterületein is áttértünk a hatóanyag takarmányba kevert kijuttatására. Ennek hátterében a hatóanyag minél gyorsabb felvételének elérése volt – mondta a szakember. A mai napig keresik a megfelelő hatóanyag kiválasztását, figyelembe véve, hogy az minél költséghatékonyabb legyen. A Gemenc Zrt. szakemberei látták azt, hogy milyen következményei vannak a gyógyszeres kezelés elhagyásának, míg a kezelések mellett az állomány minőségének romlása nem következett be.
