Az erdők szerepe egyre hangsúlyosabb a fenntarthatóságról szóló nemzetközi párbeszédben. Az idei Into the Forest Conference is arra világított rá, hogy a világ élelmiszer-rendszerei és az erdők állapota szoros összefüggésben áll egymással. Bár a program számos ökológiai és társadalmi aspektust is érintett, a mezőgazdaság szempontjából a legfontosabb üzenet egyértelműen az volt: az állati fehérje előállítása és a takarmánytermelés az erdőirtás egyik legfőbb hajtóereje.
A konferencia előadói között világszerte ismert kutatók és iparági szereplők kaptak szót. Stefano Mancuso, a Firenzei Egyetem növényneurobiológusa az „erdők intelligenciájáról” tartott előadást, bemutatva, miként kommunikálnak a növények és hogyan működnek ökoszisztéma-szinten. Nick Dornheim az Európai Unió erdőirtás elleni rendeletének (EUDR) gyakorlati bevezetéséről beszélt, míg Silvia Castro Torres és Didier Bergeret az önkéntes vállalások és tanúsítási rendszerek szerepét hangsúlyozták. A mezőgazdasági vonatkozású panelben Pedro Encarnação és José Fraga mutatták be, hogyan kapcsolódik az állati fehérje és a szója termelése az erdőirtásokhoz, kiemelve, hogy a globális hús- és tejtermelés nem választható el az erdők állapotától.
Az erdők értéke túlmutat a fán
A megnyitó előadások emlékeztettek arra, hogy az erdők nem csupán faanyagot vagy papírt biztosítanak, hanem nélkülözhetetlenek a klímaszabályozásban, a vízháztartás fenntartásában és a biodiverzitás megőrzésében is. Ugyanakkor az erdők pusztulásának üteme továbbra is aggasztó, és az egyik fő tényező a globális mezőgazdasági terjeszkedés.
Takarmány és fehérje – a mezőgazdaság nyomása az erdőkre
A konferencia egyik kulcspanelje kifejezetten az állati fehérje és a szója kapcsolatát vizsgálta az erdőirtással. Az állattartás – legyen szó marháról, sertésről vagy baromfiról – világszerte hatalmas mennyiségű takarmányt igényel. Ennek jelentős része szója, amelynek termesztése főként Dél-Amerikában, különösen Brazíliában terjeszkedik az erdős területek rovására.
– hangsúlyozta Pedro Encarnação, a panel egyik előadója.
A szakértők rámutattak: a szójatermesztés több mint 70%-át állati takarmányként használják fel, és bár a fogyasztó gyakran nincs ennek tudatában, minden hús- vagy tejtermék mögött ott rejlik a szója- és gabonatermelés földigénye. A húsfogyasztás növekedése tehát közvetlen nyomást gyakorol az erdőkre.
