A Journal of Dairy Science folyóiratban megjelent, a „jövő tehenészeti istállójáról” szóló tanulmány erre a kérdésre keresi a választ. A koncepció középpontjában egy olyan tehén-borjú kapcsolaton alapuló csorda áll, mely egész évben biztosítja a szabad hozzáférést a legelőhöz, fedett istállóhoz és pihenőterülethez. Mindezt automatizálnák és szenzorokkal is ellátnák, sőt, biztonságos látogatói folyosót is beépítenének, melyről az érdeklődők a szarvasmarhák zavarása nélkül figyelhetnék meg az istálló működését – írja a Phys.org.

„Ezzel a publikációval átfogó tudományos módon mutatjuk be a koncepciót. Rávilágítunk állatjóléti, erőforrás-hatékonysági és biobiztonsági kutatások lehetőségeire, valamint az új elgondolások gyakorlati megvalósítására. Megmutatjuk, hogyan járhat kéz a kézben az állatjólét és a modern mezőgazdaság. Dummerstorf ideális helyszín ehhez – itt számos, egymás szomszédságában működő állatjóléti kutatóintézet található, a legelők közvetlenül a campus mellett helyezkednek el, és rendelkezünk az építési engedéllyel is. A digitális istállószimuláció készen áll – most partnereinkkel együtt valós körülmények között szeretnénk felépíteni az istállót mint valóságos laboratóriumot” – mondta Prof. Dr. Lisa Bachmann, a Neubrandenburgi Alkalmazott Tudományok Egyetemének professzora és a Haszonállat-biológiai Kutatóintézet (Forschungsinstitut für Nutztierbiologie, FBN) kutató munkatársa.

Szabad választás, jobb élet: hogyan működik a jövő tehenészete?

A „jövő tehenészeti istállója” a tehenekre és borjaikra mint családi csordára összpontosít – állandó átcsoportosítás nélkül, stabil szociális kapcsolatokkal és nyugodt csordadinamikával. Az állatok szabadon választhatnak az istálló, a legelő és a téli kifutó között. Az épületen belül egy tágas, puha, szellőztetett alommal és fákkal ellátott pihenőterület biztosít kényelmet, klímaszabályozást és lehetővé teszi a nyugodt kérődzést és pihenést.

A tervezett körbefutó látogatói folyosó lehetővé teszi a kutatást és megfigyelhetővé válik a gyakorlat – az idegenvezetés, az oktatás és a párbeszéd anélkül valósulhat meg, hogy sérülne a biobiztonság. Az eredmény egy gyakorlati, adatokon alapuló rendszer, amely ötvözi az állatjólétet, a mindennapi munkát és az átláthatóságot, miközben lehetővé teszi a hosszú távú vizsgálatokat valós körülmények között.