Mikor hozták be az első haflingiket Magyarországra?
Az 1970-es évektől jelentek már meg ismeretlen származású kislovak itthon, ám véleményem szerint a folyamat érdemleges kezdő lépéseit Herczog Emil, a sportlótenyésztés professzora, a Marócpusztai Gidrán Ménes alapítója, a Sáripusztai Ménes és a Kaposvári Lovasakadémia korábbi vezetője tette meg.
Közbenjárásával az 1980-as évek végén importáltak haflingiket, zömében kancákat, Ausztriából a nagyatádi erdőgazdasághoz, majd onnan átszervezéseknek köszönhetően rövidesen az egykori Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) bőszénfai telepére szállítottak őket. Többször vittem le a lovaimat fedeztetésre 2123 Amihoz, az első állami tulajdonú tenyészménhez, akit kicsivel később, 1993-1996 között kihelyezték hozzám, továbbá Apollóhoz és Vidámhoz.
A törzskancám, Kerbel, aki 2002-ig adta a ménesem genetikai alapját, és nyolc csikóval ajándékozott meg, is többször volt náluk. Ami az első magántenyésztőket illeti, mindenképpen megemlíteném Szántó Imre nevét (Gyula), aki 2005-ben azzal írta be magát a fajta nemzetközi történelemkönyvébe, hogy az Ebbs-i Világkiállításon egy hatos kancafogattal (Rezgő, Salvesa, Agave, Szöszi, Otília, Gerti) vett részt. Molnár Sándor, Farkas Vince, Dr. Ócsag Imre és Ibrányi András szerepvállalása a magyar haflingi tenyésztésben ugyancsak dicséretre méltó.
Hány saját fenntartású tenyészméned volt az évek alatt?
Összesen négy magántulajdonú mén élt az istállónkban. 4904 Akiro hetvennyolc, míg 5245 Mondrian százhúsz alkalommal fedeztek és nagy sikerrel tudtuk bemutatni őket 2010-ben, illetve 2015-ben a Haflingi Világkiállításokon. Waidmann-U százöt utódot nemzett mielőtt fél évvel ezelőtt az unokámnak adtuk, s emiatt kiherélésre került. Nemrégiben vettük meg 6805 Norre-C-et, akit a szeptemberi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) is bemutattunk.
