Korunk mezőgazdaságának egyre több és egyre szerteágazóbb kihívással kell szembenéznie, elég csak a talajok általános leromlására, a mostanában oly sokat emlegetett klímaváltozásra, ezzel összefüggésben a vízgazdálkodás kérdésére, az aszályos évek sorára gondolnunk, és ezzel még koránt sincs vége a megoldandó feladatoknak.
A mezőgazdaság szerkezete teljesen átalakult az elmúlt évtizedekben. A fejlett technológia térhódítása és a nemesítők munkája következtében egyre kevesebb ember képes ellátni jó minőségű élelmiszerrel a folyamatosan növekvő számú népességet. A termőterületek koncentrálódnak, a termésátlagok jelentősen megnőttek, egységnyi területen a néhány évtizeddel ezelőtti nettó nyereségnél lényegesen több realizálható, ám ezzel együtt a káresemények volumene is emelkedett.
A csapadékviszonyok szélsőségessé válása, a talajszerkezet romlása, a növekvő üzemanyagárak, a néha kiszámíthatatlan piaci környezet jelentős kihívások elé állítja a mai kor agrárszakambereit.
Szükségszerű a védekezés
Magyarországon a vadkárt leginkább a vaddisznók, az őzek, a szarvasok, és újabban a robbanásszerűen megnőtt mezei nyúl populációk okozzák. A vadkár formái lehetnek kifekvés, rágás/legelés, túrás és a növényzet letaposása, melyek ellen szükségszerű a védekezés. Azonban nemcsak a termésben keletkezett kárra kell itt gondolnunk, hanem arra is, amit a vadak (különösen azok kicsinyei) szenvednek el a gazdálkodás során.
Joggal merülhet fel a kérdés: hogy lehet ezeket megelőzni? A kerítések, villanypásztorok, vadriasztó szerek elsősorban a termést védik, míg a dróntechnológia a károk felmérésén túl a vadállomány védelmében is sikeresen alkalmazható.Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett eszközök civil alkalmazása a filmezés mellett már a mezőgazdaság és a természetvédelem területén is komoly felhasználási potenciállal rendelkezik, ezek az egyre olcsóbbá és a hétköznapi ember számára is kezelhetővé váló szerkezetek nagy segítséget jelentenek mind a gazdálkodók, mind pedig a vadállomány számára.
A vadak által okozott károkat egy viszonylag egyszerű és olcsó eszközzel is pontosan fel lehet mérni a levegőből, míg az ennél egy fokkal fejlettebb optikával rendelkező hőkamerás drónok használatával jelentősen csökkenthető a növényzetben rejtőző gidák kaszálás közben elszenvedett végzetes balesete. Mivel a fiatal állatok nem tudnak nagy távolságokat megtenni, a gidákat az anyjuk elrejti a táblákban, akik még a kaszálógép zajaira sem menekülnek el, emiatt ez a művelet komoly veszélynek teszi ki őket.
A felderítés viszonylag gyors és egyszerű
Egy hőkamerás drón segítségével mindez azonban nagy biztonsággal elkerülhető, hiszen egy gyakorlott drónpilóta rövid idő alatt nagy területet képes átvizsgálni az eszközzel. Maga a felderítés viszonylag gyors és egyszerű, mert a hőkamerán a növényzet zöld színű, míg a melegvérű állatok képe pirosas árnyalatban jelenik meg, és az NDVI (normalizált vegetációs index) vizsgálattal ellentétben szoftveres feldolgozásra sincs szükség.
Az első ilyen jellegű akció Alsónémediben történt 2023-ban, ahol is az ABZ Drone Kft. YUNEEC H850 RTK drónját Yuneec E20TVX hőkamerával szerelték fel, aminek segítségével 100–120 m magasságból pásztázták a kaszálókat, ezzel három őzgidát sikerült megmenteni, és ez csak a kezdet volt. Azóta máshol is sikeresen alkalmazták ezt az úttörő technológiát, hasonló sikerrel.
Ez tehát azt is jelenti, hogy viszonylag kis befektetéssel komoly hosszú távú eredményeket lehet elérni a vadgazdálkodás és a vadvédelem területén, és ma még messze vagyunk a maximális kihasználtságtól.
Fontos megjegyezni azonban, hogy hazánkban a drónhasználat szabályai szigorúbbak az EU-ban alkalmazott előírásoktól. Megfelelő kategóriájú pilótaigazolvány, felelősségbiztosítás, légtérhasználati engedély, és a drón regisztrációja nélkül komoly szabálysértési bírság lehet a repülés következménye, amely több tízezer forinttól több százezerig terjedhet. Ennek tudatában alapos felkészültség szükséges a drónpilóta részéről, bármennyire is a jó szándék vezérli.
