Külpiacok és exportlehetőségek
A magyar kukorica-, búza- és kalászosfajták a mai napig keresettek a környező országokban.
Az uniós és keleti piacokon egyaránt több millió hektárnyi célterület kínál lehetőséget arra, hogy a magyar fajták 1-5 százalékos részesedést érjenek el – ez már önmagában több tízmilliárd forint éves exportbevételt jelenthetne. Kiváló példát mutat a MATE-hoz tartozó ZKI Zrt., ahol a zöldségvetőmag-nemesítés és -forgalmazás a hazai tudásra és innovációra építve valódi magyar sikertörténetté vált.
A vállalat bevételének döntő hányada exportpiacokról származik, bizonyítva, hogy a magyar genetika és minőség nemzetközi szinten is versenyképes. A határon túli magyar közösségek vetőmaggal való ellátása szintén stratégiai jelentőségű: szakmai és nemzeti szempontból is hidat képezhet a Kárpát-medence agrárszereplői között.
A vetőmag-szuverenitás nem zárkózást, hanem önálló értékteremtést jelent. Ehhez szükség van a magyar genetikai alapok megőrzésére, korszerű katalogizálására, valamint egy olyan oktatási és kutatási rendszerre, amely képes új generációkat bevonni a nemesítésbe. A magyar tulajdonú szereplők együttműködése egy új, nemzeti termékpálya-modell alapja lehet, amely a hagyományt és az innovációt ötvözi, és méltó versenytársa a nemzetközi szereplőknek.
Ennek része az új nemesítési módszertanok – mint a dihaploid technológia, a molekuláris marker alapú szelekció, valamint a digitális és precíziós nemesítési eszközök – következetes alkalmazása, amelyekkel a magyar nemesítés képes lehet lépést tartani a globális tudományos és piaci trendekkel, miközben megőrzi saját genetikai és szellemi önállóságát.
Ha összehangoltan, tudásra és együttműködésre építve lépünk fel, a magyar nemesítés újra méltó helyére kerülhet Európában. A vetőmag nemcsak mezőgazdasági termék, hanem nemzeti erőforrás, amelynek jövője közös felelősségünk.
Szerző:
Tóth Tibor
Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető-igazgatója
Innováció, nemesítés és fenntartható zöldségtermesztés a világpiacon
