Aleksza László, a Kihelyezett Hulladékgazdálkodási Tanszék vezetője hangsúlyozta, hogy ebben a rendszerben minden biológiailag hasznosítható hulladékot helyben dolgoznak fel, innovatív módszerekkel, komoly infrastruktúra kiépítésével. A MATE az az egyetem, ahol gyakorlatorientáltan képezzük a biogáztermelő üzemeket tervező, működtető szakembereket, mondta.
A biogáztermelés az Európai Unióban stratégiai terület, a jelenleg megtermelt 19 milliárd köbméterről 35 milliárd köbméterre kell növelni a mennyiségét 2030-ra. Magyarországon jelenleg 200 millió köbméter biogáz készül, ezt 2030-ra megháromszorozzuk a stratégiai célok szerint.
A Kertészeti Tanüzemben átadott moduláris száraz fermentor kisüzemben évente összesen 1500 tonna hulladékot tudnak energiává alakítani. Az egyetem összes gödöllői állattartó telepén keletkezett trágya, minden zöldhulladék és minden élelmiszer-hulladék a biogázüzembe kerül. Egy tonna alapanyagból 100 köbméter biogáz keletkezik, vagyis évente 150 ezer köbméter, aminek a kétharmada metán.
Fotó: Horváth Csilla
A biogázt gázmotorba vezetik, ami áramot és hőt termel. Évente 270-280 ezer kWh elektromos áram várható az üzemből, ami teljes egészében fedezi a tanüzem áramfogyasztását. Hőenergiából kevesebb lesz, azt a növényházak közvetlen fűtésére használják majd, magyarázta a rendszert Aleksza László. A jövőben további fejlesztésekre lesz lehetőség, például gondolkodnak a hidrogéntermelésen is a biometán mellett, illetve többféle kutatásra nyílik lehetőség az üzemben.
A száraz fermentálás után megmaradó szerves anyag a komposztálóba kerül, és a végtermék talajjavításra, a növények tápanyag-utánpótlására használható. Ez a rendszer, illetve maga a száraz fermentálás innovatív megoldás a biogáztermelésben.
