A kullancslegyeket az alapján nevezték el, hogy mi a gazdaállatuk. A magyarországi erdőkben leggyakrabban a ló- és a szarvas-kullancsléggyel találkozhatunk, de léteznek kutyán, juhon, énekesmadarakon és fecskéken élősködő fajok is.
A ló-kullancslégy ezek közül a legnagyobb, a kilenc millimétert is elérheti. Kapaszkodó lábaik kifejezetten erősek, testük masszív. Másik ismert, röpképes faj a szarvas-kullancslégy, amelynek jelenléte olykor tömeges. A bábból kikelő imágója alkalmas gazdaállatot keres, majd annak szőrzetében vagy tollazatában él. Vérszívásukkal mikrobiális élősködőket is terjeszthetnek, marásuk után több napig tartó fájdalmas, viszkető duzzanat is maradhat. A szarvas-kullancslégy rosszul és igen halkan repül, és ha megtalálta a gazdaállatát, akkor eldobja szárnyait, és belefúrja magát a gazda bőrébe. Mivel a teste vékony és rugalmas, komplikált egyben eltávolítani.
A kullancslegyek régóta tagjai a hazai faunának. Felszaporodásukat nagyban segítették az enyhe telek, amelyek miatt jobbak a túlélési esélyeik azoknak a vadon élő állatoknak, amelyek a legfontosabb gazdái bizonyos kullancslegyeknek – amennyiben több a gazdaállat, több a parazita is. Az embert a két legismertebb kullancslégy-faj, a ló-kullancslégy és a szarvas-kullancslégy tekinti gazdatestnek; természetesen más fajok is csípnek embereket, de leggyakrabban főleg juhászok, madarászok és/vagy galambászok érintettek. A naponta többször is megismételt vérszívásuk a legtöbbször nem okoz különösebb egészségügyi problémát.
Fotó: Anatoly Ozernoy, inaturalist.org
Új fajok a klímaváltozással
Szakemberek szerint a jövőben újabb fajok érkezése várható a Kárpát-medencében, a környező országokban már megjelent a kutya-kullancslégy és a szarvas-kullancslégy alfajai is. Magyarországi megjelenésük – melegkedvelő rovarok lévén – szorosan összefügg a klímaváltozással, de az emberi tevékenység is okozhatja ezeknek az invazív fajoknak a megtelepedését.
Nemrégiben a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai vizsgáltak meg egy új kullancslégy-fajt, és kiderült, hogy arról a japán szarvas-kullancslégyről van szó, amelyet még korábban nem láttak hazánkban. Ez a faj Ázsiából származik, és az utóbbi években több európai országban is megjelent – vélhetően vadon élő szarvasokkal terjedt el a kontinensen. A mostani felfedezés újabb jel arra, hogy a klímaváltozás és az állatok vándorlása következtében a hazai fauna folyamatosan változik. Olyan fajok is megjelennek, amelyek korábban nem fordultak elő Közép-Európában. A kutatók szerint a japán szarvas-kullancslégy jelenléte figyelmeztető jel: érdemes nyomon követni, hogyan terjed, és milyen hatással lehet a vadon élő állatokra.
