A talajok romlása
A közelmúltban a 82. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron szerveztek kerekasztal-beszélgetést Kincsünk a termőföld – „Tápanyagszegény termények – Mennyire romlik a talaj, és vele az egészségünk?” címmel, aminek fókuszában a talajok romlása és az élelmiszerek minőségének változása közötti összefüggéseket tárták fel többek között Dr. Győri Zoltán és Dr. Dobos Endre professzorok, Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi és Dr. Kurucz Erika kutatók. Az mára egyértelműen beigazolódott, hogy az elmúlt fél évszázadban a megtermelt javak minőségi paraméterei – mint a tápanyag- és vitamintartalom – egyértelműen romlottak miközben a nehézfém-, illetve a károselem-koncentráció megnövekedett. Az elfogyasztott élelmiszerek ezáltal már kevésbé, vagy egyáltalán nem erősitik az emberek immunrendszert, aminek révén nő a különböző krónikus betegségek kialakulásának kockázata.
Jól látszik, megoldást találni nem csupán az agrárgazdaság, hanem az egész társadalom közös érdeke. A Magyar Talajvédelmi Szövetség meglátása szerint
Talajbaktérium
Többféle talajbaktérium képes jótékony hatást kifejteni e téren: vannak, amelyek a növények táplálásában vesznek részt – foszfort, káliumot, nitrogént biztosítva – míg mások a komplett talajszerkezetet javítják azzal, hogy nyálkaszerű anyagot termelnek, ezzel optimalizálva a vízháztartást. Léteznek törzsek, amik visszaszorítják a patogén gombákat, s így védik a talaj egészségét vagy növényi hormonanyagokat termelve támogatják a gyökérképződést és fejlődést. A Szövetség által forgalmazott talajoltó baktériumkészítményekben – amik lényeges kiemelni, hogy rendelkeznek ökológiai felhasználási engedéllyel is – benne vannak az előbb említett tulajdonsággal rendelkező, hasznos talajbaktériumok, melyek talajélet javításban lévő relevanciáját egy hosszútávú, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal közösen végzett kísérlet is igazol.
Az őszi baktériumos talajoltást még az őszi gabonák vetése előtt érdemes elvégezni, tavasszal pedig a tavaszi kultúrák vetése előtt. A tapasztalat azt mutatja, hogy intenzívebb lesz a gyökérnövekedés a növény fejlődése és egészségesebb lesz az állomány. Az eljárást ajánlott évente megismételni az optimális állapot elérése és megtartása érdekében: a baktériumok számának és fajgazdagságának helyreállítása csak rendszeres beavatkozással lehetséges.
Dr. Pénzes Éva a szármaradványok kezelésével kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalásában arról beszélt, hogy nem támogatják a szántóföldekről való eltávolítást – legyen szó kukoricáról, búzáról, repcéről vagy napraforgóról – ugyanis különösképpen
Az elszegényedett talajélet csak lassan képes lebontani a növényi maradványokat, ezért mindenképpen érdemes olyan szárbontó mikrobiológiai készítményekkel kezelni őket, amik enzimekkel – például cellulázzal – segítik a bomlást.
A növénytermesztésben elérkezett a biológia korszaka a kémia után. Mikrobiológiai készítményeket Magyarországon már több mint 1 millió hektáron, több mint 18 000 gazdálkodó alkalmaz.
