Zala rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal a szőlő sárgasága – FD – terén, még ha negatív előjellel is. Ma szinte az összes, a Bükki borvidék kivételével minden területen kongatják a vészharangot. Ha nem készülünk fel ősszel és tavasszal a védekezésre, az szőlő-bor ágazat lesz a betegség nagy vesztese.
Nem véletlen, hogy a Parlament Mezőgazdasági Bizottság, Szőlő-Bor-Pálinka Albizottság legutóbbi ülésének is ez volt a kiemelt témája, melyen a borvidékek vezetői, a szakmai szervezetek, a szaktárca képviselő nagy számban vettek részt.
Akár egy tudományos-fantasztikus írásból is vehettük volna: a fitoplazma egy aktivált élő sejt, egy őshonos szervezet, amit egy távolról érkező kabóca kelt életre.
„A védekezés legfontosabb része az őszinte párbeszéd, az együttműködés. Már 2013 óta élnek együtt Zalában a szőlőtermesztők ezzel a fitoplazmával, s hiába jeleztük a problémát, egy-egy termelő nem tud megbirkózni a feladattal. Még a saját területén sem”- adott tájékoztatást Tarsoly Róbert. A Zalai borvidék elnöke beszámolt, hogy idén soha ilyen korán, már június 25-én lehetett találkozni a betegség tüneteivel. Rövid időn belül önkéntes alapon szemlecsoportokat alakítottak, ezekkel is csak a zalai szőlők 5 százalékát tudták bejárni.
A szemlézések kapcsán kiemelte, ma a növényvédelmi felügyelők számára nem áll rendelkezésre olyan alkalmazás, hogy az elhanyagolt szőlők helyrajzi számait helyben meg tudják állapítani. Így csak hosszas munkával tudják kideríteni a tulajdonosok kilétét. A kutatás-fejlesztés nagyon fontos lenne, de ezen a területen nagyon fontos lenne, ám tapasztalata szerint állnak a munkák. Nincsenek biztosnak tűnő tanácsok, s bár kapcsolatban állnak a szlovén Maribori Egyetemmel, onnan sem kapnak megoldást.
