Nehéz felismerni
„Sajnos a felderítés októberre, a vegetáció végére esett, amikor sokkal nehezebb felismerni a tünetegyüttest, ráadásul egybeesett a szürettel. A szemléken 1700 szakember vett részt.”- mutatott rá Járvás Mónika, a HNT közigazgatásért felelős főtitkárhelyettese kiemelve az előzetes tapasztalatok, az egységes tájékoztatás hiányát. A szakember az előttünk álló feladatok közül kiemelte a kommunikáció és a jogszabályi háttér fejlesztésének fontosságát, a laboratóriumi vizsgálatok gyorsítását, a tagság egységes tájékoztatását. Figyelmeztetett a szaporítóanyag külföldről, pánikszerűen történő beszerzésének veszélyére.
Számtalan termelői javaslat is érkezett a szervezethez. Ebben szerepel a kollektív állami védekezés biztosítása, az újratelepítés és kivágás után járó költségelszámolás egységesítése, a már karantén és puffer zónákban lévő szőlőültetvények rovarölő szer, a védekezés költségeinek teljes megtérítése. Fontos lenne több, hatásos rovarölő szer megjelenése a piacon kicsi és nagy kiszerelésben. A kötelező kivágással érintett ültetvények esetén a kárigénylés határideje a kivágástól számított legalább egy év legyen.
Tudjuk, a FD őshonos Magyarországon, s az amerikai szőlőkabóca sem a közelmúlt „meglepetése”. A szőlőtermesztők viszont csak most kezdenek eszmélni, mekkora is a baj. Karantén károsító, aminek bejelentési és védekezési kötelezettsége mindenki számára előírás. A fertőzött tőkék kivágása kártalanítással jár, ami a költségek 80 százaléka, ám a ki nem vágott szőlő után nem pénz, hanem pénzbüntetés jár. A kormányzat 3,8 milliárd forintot különített el a Nébih és a HNT számára, ez a támogatás az elhagyatott szőlőültetvények felszámolására is felhasználható.
Elhanyagolt szőlők
Frittmann János, a HNT elnöke kiemelte, hogy az elhanyagolt szőlők, az onnan terjedő más betegségek miatt már korábban fel kellett volna a tulajdonosok ellen lépni. Viszont az FD miatt tavaszra már kész védekezési stratégiával kell rendelkezni.
Ugyanakkor – hangzott el az érintettek oldaláról – határozott és megkerülhetetlen törvényre van szükség, hogy megvédhessük a szőlőinket. Mindemellett azt is jó lenne egységesen definiálni, mit is értünk nem művelt terület alatt. Ráadásul sok az olyan kicsi terület, amely kiesik a hegyközségek látóköréből. Az is nagy kérdés, hogy egy egész borvidéket jobb-e kivágni és újratelepíteni, mint az ültetvényeket toldozni-foltozni?
Aranyszínű rém a szőlőkben – Magyar Mezőgazdaság
Eltérően alakult a fertőzés a szőlőben – Magyar Mezőgazdaság
