A Parlament Mezőgazdasági Bizottság, Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottság közelmúltban tartott ülésén számtalan információ, vélemény hangzott el a szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban. Az eseményen megszólaló szakemberek egyetértettek abban, hogy a széleskörű tájékoztatás, a szemléletformálás mellett a jogszabályok „profilírozására” is szükség van. A munka elkezdődött, a párbeszéd megindult az érintettek között.
Szűcs Csaba, a Nemzeti Élelmiszerlánc-bztonsági Hivatal (Nébih) növényvédelmi igazgatója előadásában elmondta, hogy a fitoplazma őshonos nálunk is, és akkor vált veszélyessé, amikor megjelent az amerikai szőlőkabóca. Az első pozitív mintát 2013 augusztusában azonosították, azóta pedig leginkább Zalában, illetve a Balaton két partján, Veszprém és Somogy vármegyében terjedt el a leginkább. Ma a 19 vármegyéből 17-ben már kimutatták a jelenlétét, gyakorlatilag Nógrád és Szabolcs-Szetmár-Bereg vármegyék „tünetmentes”.
A szakember elmondta, a szőlőkabóca első példányát 2006-ban találta meg a hatóság, majd 2007-ben országos felderítés indult a Flavescence dorée (FD) és a vektora lehetséges előfordulásának meghatározására. Idén pedig már több, mint 200 szemlecsoport végezte országosan a felderítést. A szemlecsoportok elméleti oktatásához vidós oktatási anyagot is készítettek, a Nébih károsító monitoring honlapot is üzemeltet, ami a honlapjukon elérhető. A növényvédelem megkönnyítésére szükséghelyzeti engedélyeket adtak ki, s mint elmondta, jó lenne a védekezést a szüret után is folytatni. Október 23-a után átfogó védekezési program indult, amit 6000 hektáron drónos felderítéssel segítettek. A drónok munkáját segítendő az AI tanítása a FD tünetfotókkal még zajlik.
A Nébih szerepe
Mint az igazgató rámutatott, a sztolbur és a vírus is tud hasonló tüneteket mutatni, mint a FD, így ez megnehezítette a beazonosítást. A pontos meghatározásban a Nébih laboratóriumok játszanak fontos szerepet. A szőlőtermelők panaszaira reagálva a szakember elmondta, hogy a Nébih egy laborautót is beállított a kapacitás növelésére, de a szokásos évi körülbelül 1200 helyett idén, a közelmúltig már 2500 mintánál tartottak, ezért tapasztalható csúszás a vizsgálati eredmények kiadásában.
Szűcs Csaba a nemzetközi kitekintés kapcsán rámutatott, Szlovéniában a mienkhez hasonló helyzettel kénytelenek szembenézni a gazdák. A szőlőkabóca 2003-ban jelent meg az ország nyugati részén, azóta minden borvidéken jegyezték, 2011-óta pedig kötelező a védekezés. Tapasztalatuk szerint a populáció 2019-óta, a neonikotionidok betiltásával növekszik. Ma a betegség lekomolyabban az ország észak-keleti részét sújtja, de terjed dél felé, egyes esetekben az oltványok felét érinti a fertőzés. A szőlészeteket 2023 és 2025 között támogatták – ami csak erre az időszakra szólt. Idén ugrásszerűen megugrott a fertőzött tőkék száma, hiába az oktatás, a tájékoztatás. Tavaly komoly rádiókampányt is folytattak, egyenlőre úgy tűnik, nem sok eredménnyel.
Határon túl
Horvátország kontinentális részén minden jelentősebb szőlőterületen elterjedt a betegség, jelenleg csak a tengerparti zónában nem jelentettek tüneteket. Az okokat a biogazdaságok növekvő számában – ahol nincsen vagy nem megfelelő a vektorok ellen megfelelő védekezés –, az alternatív vektorok és gazdanövények megjelenésében és az idei évben tapasztalt négy extrém hőhullámban vélik felfedezni.
Ausztriában a szőlőkabóca megjelenését 108 megfigyelő állomáson vizsgálták. A kötelező védekezés Stájerországban tavaly egyértelmű sikert hozott, miközben a rovar egyedszáma Burgerlandban és a Fertő tó környékén egyértelműen nőtt. A probléma okát – akárcsak az olaszok –, a klímaváltozásban, növényvédő szerek betiltásában és az elhanyagolt ültetvényekben látják.
