A tárgyalás feszült légkörben zajlott, hiszen több part menti ország az orosz halászflottát, valamint a halfogyasztó tengeri ragadozókat – mindenekelőtt a fókákat és a kárókatonákat – okolja a készletek drámai csökkenéséért.

A Balti-tenger, amelyet gyakran a bolygó legfiatalabb tengereként emlegetnek, ma már a világ egyik legszennyezettebb vízterületének számít.

Az Európai Bizottság szigorú kvótacsökkentést javasolt, amelyet azonban egyedül Svédország támogatott nyíltan. Lettország, Litvánia és Lengyelország inkább a külső tényezőket hangsúlyozta, míg a halászati közösségek aggodalmukat fejezték ki a megélhetésük szempontjából kulcsfontosságú fogások visszaesése miatt. A mostani döntések hosszú távon meghatározzák, hogy a Balti-tenger képes lesz-e visszanyerni ökológiai egyensúlyát, vagy végleg a túlterhelt és elszegényedett vizek sorába kerül. A vita tétje nem csupán gazdasági, hanem környezeti is, a következő években eldőlhet, megmarad-e a tenger halászati jelentősége a térségben.