A GOF Hungary Kft., a Szuro-Trade cégcsoport tagjaként már rég óta foglalkozik mezőgazdasági termények kezelésével, Dunaföldváron (emellett Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék területén).
A termény- és vetőmag-kereskedelem , növényvédelem és agrárfinanszírozás mellett 2008 óta búzafeldolgozó üzemet működtet, és azóta számos évjáratban szembesültek az Aspergillus gombafajok fertőzése folytán kialakuló, és gabonaterményeket érintő aflatoxin-problémával. 2022-ben a takarmány- és élelmiszerpiacot érintő probléma megoldás keresésére ösztökélte a vállalat munkatársait. A cégvezetés, a cégen belüli tudástárra és nemzetközi tapasztalatszerzésre alapozva egy toxinszeparátor beüzemelése mellett döntött, amely egy rendkívül innovatív megoldás a szennyezett termény eltávolítása szempontjából. A hosszadalmas kiválasztási folyamat végén egy, a már meglévő üzemhez adaptálható egység megvásárlására került sor.
Toxint termelő gombák
Az ipari gabona és kukoricatermesztésben egyre nagyobb problémát okoznak a csövet és szemtermést fertőző gombák, amelyek másodlagos anyagcseretermékei, az úgynevezett mikotoxinok káros egészségügyi vonatkozással bírnak. A szennyezett tételek sem élelmezési, sem takarmányozási célra nem használhatók fel, emellett a bioetanol-gyártás alapanyagaként sem alkalmazhatók. A kedvezőtlen tárolási körülmények is növelhetik a termény toxintartalmát. Az egyes Fusarium fajok által termelt toxinok emelhetők ki gyakoriságuk miatt, ilyenek a deoxinivalenol, a zearalenon, a fumonizin-, de a meleget kedvelő Aspergillus fajok aflatoxinjának jelentősége is egyre fokozódik az éghajlatváltozással, az átlaghőmérséklet emelkedésével. Megemlítendők továbbá a Penicillium fajok által termelt másodlagos anyagcseretermékek is.
A fotoszeparáció megoldást kínál
Innovatív megoldás született a gombafajok által termelt toxinnal szennyezett kukoricaszemek kiválogatására. Ez nem más, mint egy tizenhárom csatornás berendezés. Az éghajlatváltozással karöltve a gabonákat érintő gombás megbetegedés is egyre gyakrabban üti fel a fejét. A szeparáció alapelve az UV-fény segítségével megvilágított szem eltávolítása a terménytömegből, optikai illetve pneumatikus alapon. A fertőzött szemek megvilágítás hatására kékes színt vesznek fel, és a szenzorok az eltérést veszik alapul a válogatás során.
Elgondolkodtató, hogy a szeparátoros kezelések bevezetéséig csupán méret szerinti válogatásra nyílt lehetőség, azonban az egész, ám fertőzött kukoricaszemek mind a terményben maradtak, jelentős minőségi kárt okozva. A klasszikus gabonaválogatás esetében sík- vagy dobrostával zajlik a sérült szemek elő-, illetve utóválogatása. Hagyományos szeparálógépek esetében valamilyen fizikai tulajdonság alapján zajlik a válogatás, Kiss Tamás, az Innováció & Project Mérnökiroda Kft. műszaki igazgatója, a berendezés kivitelezőjének elmondása szerint.
A szeparátor ilyen módon más alapokra helyezte a válogatást, ezzel nagymértékben megtámogatva a toxinmentes takarmány-, és élelmiszeralapanyag-előállítást. Az üzemeltetési tapasztalatok alapján kiviláglik, hogy nagy kapacitás mellett is igen nagyfokú precizitás valósítható meg. A beruházás során az egyik fő elvárás az volt, hogy a telepen található nagykapacitású gabonaszárító működését ne lassítsa a berendezés. Ennek fényében jelenleg maximum 40 t kukorica válogatására nyílik lehetőség óránként, így a szennyezett szemek kiiktatása nagy hatásfokkal valósulhat meg.
A berendezés használatával elősegíthető a partnerek jövedelemtermelő képessége, hiszen a szennyezett és tiszta gabonatételek teljesen más árazást kapnak a piacon. Ennek mentén a jelentősebb mértékben szennyezett tételből is lehetséges határérték alatti szennyezettségű termény előállítása. A szennyezett szemek hasznosítására különböző lehetőségek adódnak: ilyen a telep területén történő eltüzelés, hőképzés céljából, vagy egyéb piaci értékesítési lehetőségek.
Az említett módon a gabonatermény-szárítás földgáz és PB nélkül valósulhat meg. A tüzelőanyagot a rostálás során keletkező melléktermék képezi. A gázégővel szemben természetesen méretesebb technológiai elemek szükségesek, ugyanakkor jó pályázhatósága miatt a megújuló energiaforrások magasabb intenzitással vehetők igénybe, és a befektetés 2-3 év alatt megtérül.
