A kunadacsi születésű, tizenhárom éves Pardont csikókora óta dr. Kertész Péter és párja, dr. Katona Vera neveli, képezi saját lovardájukban, mely először Őrbottyánban működött, majd öt évvel ezelőtt Galgamácsára költözött (Galga Lovasklub és Fjord Ménes). Immár több, mint húsz éve érdekeltek a fjord tenyésztésben – az övék volt például a dán származású, prémium nemzetközi minősítést kapó Malibu – és a fajtával való oktatásban, versenyeztetésben.
Mellettük Darázs István Jászberényben, továbbá Budai Attila Tardoson folytatott még számottevő tevékenységet az országban. A család növendékei korábban a Magyar Póni Klub Szövetség megmérettetésein értek el jó eredményeket díjlovaglásban: a 2010-es évek elején összesen öt lovuk, tíz tanítványukkal indult rendszeresen, s több regionális győzelmet és helyezést értek el. Kétszer (2012, 2013) megnyerték a Kezdő Díjlovagló Országos Bajnokságot a Nemzeti Lovardában, majd kétszer (2014, 2015) másodikok lettek a Haladó Díjlovagló Országos Bajnokságban.
Az elmúlt öt-hat évben aztán egy hazánkban feltörekvőben lévő szakág, a working equitation felé fordultak.
A working equitation gyökerei Spanyolországból, Olaszországból, Franciaországból és Olaszországból erednek. A négy déli államban évszázados tradíciók, értékek szerint élő és dolgozó szarvasmarhatartók mindennapjainak szerves részét képezték a lovak. A gyors, hatékony és biztonságos munkavégzéshez elengedhetetlen volt, hogy az állatok nyereg alatt engedelmesek, bátrak, kezelhetőek legyenek és a legfinomabb testsúly, láb vagy szársegítségre is pontosan reagáljanak. Az emberrel való szoros együttműködésük az amerikai cowboy kultúrához hasonlítható, azonban attól eltérő felszereléseket, valamint kiképzési módszereket alkalmaz.
A munkalovaglás alapja a klasszikus idomítás, ennélfogva jóval elegánsabb, kifinomultabb. A sportág szabályait 2004-ben fektették le, amikor a fent említett országok létrehozták a World Association of Working Equitation nemzetközi szervezetet, azon missziót kitűzve, hogy megőrizzék a modern korban veszélybe kerülő hagyományokat. Magyarország – Kappel Edit vezetésével – 2018-ban csatlakozott a társasághoz, elfogadva azt a küldetést, amelyet a kezdeményező országok tűztek ki maguk elé. A hazai egyesületeket és versenyeket a Magyar Lovassport Szövetség kötelékén belül a Lovassportok Amatőr és Utánpótlás Szakága (LAUSZ) koordinálja.
A megmérettetések a következő számokból állnak: díjlovaglás, összetett elbírálású akadálylovaglás és ahol a feltételek adottak, marhaterelés. A feladatokhoz felhasznált eszközökben a korabeli farmokon használt tárgyak ismerhetőek fel – hordó, kapu, híd, garrocha rúd, karám – de jellegzetes elem a bika is. Központi értékelési szempontok az elengedettség, a nyugodtság, a precizitás, az irányíthatóság, az összbenyomás és a sebesség.
