Most, hogy ez a részarány 40–10 százalékra módosul, sokan újra megfontolják a részvételt – fogalmazott. Elmondta, hogy a gazdatársadalom, a NAK és a kormányzat közötti folyamatos, összehangolásra fókuszáló párbeszéd eredményeként sikerült a gyakorlatban is jól működő, rugalmas rendszert kialakítani, mely az igények szerint akár tovább alakítható.
A finanszírozás biztonsága
A pénzügyi szektor részéről Herczeg András, az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója, valamint Demeter Zoltán, a K&H Csoport üzletágvezetője világították meg a gazdaságátadás banki aspektusait. A velük folytatott beszélgetésből kiderült, a hitelezés szigorúan szabályozott terület, de a bankok sem érdekeltek abban, hogy felmondjanak hitelszerződéseket. Épp ellenkezőleg, a cél, hogy az új generációk zökkenőmentesen vegyék át a gazdaságokat – hangsúlyozta Herczeg András.
Demeter Zoltán szerint a hitelbírálatban egyik legfontosabb az emberi tényező. Hitelbizottsági tagként nem az üzleti vonalat, hanem a gazdálkodói kört képviseli. Elmondta, valóban a legjelentősebb döntési pontok között szerepel az, hogy ki vezeti az adott céget. Az, hogy milyen múltja és jövőképe van, meghatározza a döntést.
– Ha látjuk az elkötelezettséget és a szakmai tudást, akkor az életkor már nem hátrány, de a megismerés érthető módon a finanszírozó oldal biztonságát támogatja – mondta.
Úgy tűnik, hogyha a gazdaság átadása rendezett, és az új vezető fiatal, motivált és szakmailag felkészült, akkor a hitelhez jutás is könnyebb lesz.
A fiatal átvevők felkészíte is fontos
Az agrártárca a fiatal átvevők felkészítését is fontosnak tartja. A tervek szerint a képzéseket az Agrárszakképzési Centrumok biztosítják, így minden átvevő a szükséges ismeretekkel és okirattal rendelkezhet majd. Nagyné Mátyási Zsuzsanna szerint a legnagyobb kihívást nem a földhasználat vagy az üzemméret jelentette, hanem a jogi és adminisztratív feladatok.
A szakember a tapasztalatai alapján arra buzdítja gazdatársait, hogy vágjanak bele az átadási folyamatba. Természetesen nehéz szembesülni a korosodásból fakadó nehézségekkel, belátásokkal, de mint mondta, a pályázati rendszer lehetőséget kínál számukra és a fiatal generációnak, hogy kevésbé legyen terhes a gazdaság vezetése.
A beszélgetés során elhangzott, hogy a hazai agráriumban a gazdák közel 40 százaléka 45 év alatti, míg az unióban az átlagos életkor 57 év. Az is kimutatott, hogy a fiatal gazdák bátrabban fognak beruházásokba, és egyre többüknek van hosszú távú fejlesztési terve. A programok és támogatások hatása már most érzékelhető a hitelfelvevők körében is.
Hároméves munka előzte meg
Amikor 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, az akkori gazdaságátadási pályázat mellett volt fiatal gazda pályázat is, azonban ezek kevésbé bizonyultak népszerűnek – előbbinek 12 kedvezményezettje volt. A jelenlegi pályázati rendszert hároméves munka előzte meg, ennek dacára még számos kérdés maradt megválaszolatlanul. Az elmúlt időszakban 1730 gazdaságátadásban érintett tette fel a kezét – a finanszírozásra van tehát igény, és ehhez a támogatási környezet is kialakult.
A szemléletváltáshoz, az eredményes agráriumhoz fiatalos lendületre van szükség. Vélhetően 2000-2500 között lesz azok száma, akik majd a komplexebb gazdaságátadási program keretében valamilyen módon átadják gyermeküknek a gyeplőt. Remélhetőleg nemcsak jogilag, hanem ténylegesen is.
A kerekasztal-beszélgetés üzenete egyértelmű: úgy tűnik a gazdaságátadás nemcsak pályázati kérdés, hanem közös nemzeti érdek. A kormányzat, a szakmai szervezetek, a bankok és a gazdák együttműködésével olyan rendszer láthat napvilágot, amely hosszú távon biztosíthatja a magyar agrárium megújulását és versenyképességét.
