Sikerült megfogni a vizet

Több intézkedést is hozott a kormány az aszály mérséklésére. Ennek részeként májusban létrehozták az Aszályvédelmi Operatív Törzset, és átcsoportosított 4,7 milliárd forintot a vízmegőrzésre. Fontos eredmény az 1 milliárd 50 millió köbméter víz megtartása, 848 kilométer csatornaszakasz kitakarítása.

A kormány átvállalta a gazdálkodók vízdíját mintegy 10 milliárd forint értékben, és vis maior helyzetet hirdetett az aszályos területekre, úgy, mint a fagykárt szenvedett térségekre. A Vizet a tájba program is meghozta az eredményét, a kisebb területet érintett az aszálykár, mint 2022-ben, a történelmi aszály évében.

A Vízüggyel közös beavatkozásoknak, az öntözésfejlesztési pályázatoknak és persze a gazdálkodói szemléletváltoztatásnak köszönhetően mintegy 560 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt, míg 2022-ben ez a terület megközelítette a 1,5 millió hektárt. Már nem igaz, hogy több vizet engedünk el, mint amennyi hozzánk érkezik.

Megtörtént a telepek kártalanítása

Az állattenyésztés idei teljesítményén nyomot hagytak a járványok. Az RSzKF főként a szarvasmarha-állományban okozott kárt, annak mértéke azonban jóval kisebb volt, mint például  korábban Angliában. Köszönhetően a gazdálkodók, dolgozóik és az állat-egészségügyi szakemberek összefogásának, a járványügyi intézkedések fegyelmezett betartásának, a szarvasmarha-állomány 1 százalékát vesztettük el.

Nagy István hangsúlyozta, hogy az RSzKF-sal érintett telepek kártalanítása kivétel nélkül megtörtént, nemcsak az elvesztett állatok értékét ellensúlyozta, hanem az újratelepítést is támogatta az állam. Átvállalta az érintett telepeken dolgozók bérét, amíg nincs bevétel, üszőtartási díjat fizet a gazdáknak, amíg a borjak megszületnek, és a telepek járványvédelmi infrastrukturális beruházásait szintén támogatja.