A madárinfluenza terjedésének megakadályozására, a telepek közti távolság megnövelésére született a döntés, hogy akik nem képesek a járvány miatt felszámolt víziszárnyas-állományuk újratelepítésére, támogatásban részesülnek, ha vállalják, hogy 3 évig nem termelnek. Több mint 200 pályázatot nyújtottak be 4,2 milliárd forint igénnyel, az eredetileg tervezett 2 milliárdos keretet ezért megduplázták.
Emellett tervezik, hogy további 1 milliárdos kerettel újból megnyitják ezt a pályázati forrást, hogy az eddig kételkedők is merjenek pályázni, mondta Nagy István.
Az RSZKF járvánnyal sújtott körzetekből minden sertést felvásároltak, mégy a nagyobb hízókra azonos árat adtak, mint a kisebbre. A sertéságazatot azonban országosan sújtja a megváltozott piaci helyzet, mert a felvásárlási árak bezuhantak az Európai Unió intézkedéséire adott ázsiai válaszoktól.
A helyzet javítására tenyészkocánként támogatást fizetnek a gazdáknak, hogy a piac újbóli normalizálódásakor el tudják látni malacokkal a hizlaldákat. Emellett az ASP-t újra kimutatták egy Baranyában kilőtt vadban, ezért miniszter szerint is kiemelet feladat annak megakadályozása, hogy betegség a házi sertésekre átkerüljön.
Összehangolt védekezés kezdődött a szőlőben
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma betegsége ma már szinte országszerte jelen van, ezért központi, állami beavatkozással kell rá válaszolni. A jövő tavaszi fertőzés megelőzésére összehangolt védekezés kezdődött a kórokozót terjesztő szőlőkabóca ellen. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, a hegybírókkal együttműködve elkészítették a cselekvési tervet, ennek része az edukáció, ismeretterjesztés, a Nébih által üzemeltetett mobillaborok működtetése.
Az állam légi permetezést végzett – természetesen külön kezelve a bioültetvényeket. A Nébih munkatársai kutatják az összes szóba jöhető hatóanyagot, a házikerti kezeléshez pedig kis kiszerelésben is elérhetővé teszik a készítményeket.
A közös állami védekezés utáni permetezés költségeit hektáronként 50 ezer forinttal támogatják, hogy pénzügyi szempontból se legyen senkinek érdeke eltitkolni a szőlőkabóca megjelenését.
A fertőzött tőkéket ki kell vágni, ha pedig arányuk meghaladja a 30 százalékot, akkor az egész ültetvényt fel kell számolni. Cserébe telepítési támogatást kapnak a gazdák, és az a terv, hogy négy évig akkora juttatásban részesüljenek, ami ellensúlyozza a kieső jövedelmet.
Az elhagyott, nem gondozott ültetvényekre vevőt keresnek, amire nem lesz, kivágják. Emellett az önkormányzatok bevonásával igyekeznek a területeiken lévő bálványfákat is permetezni, mert az szintén gazdanövénye a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmának. Az is tervben van, hogy az intézkedések koordinálására kineveznek egy szakembert.
Az idei év különlegessége az is, hogy véget ér a Vidékfejlesztési Program, ami 2014-től adta a magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatási rendszer gerincét. Idén a VP keretében 232 milliárd forintot fizetnek ki mintegy 400 ezer sikeres pályázónak.
Az időközben megindult KAP Stratégiai Terv agrártörténelmi jelentőségű döntése, hogy az uniós forrásokat a lehetséges legnagyobb, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással egészítjük ki. Ezzel megháromszorozzuk a vidékfejlesztésre fordítható összeget, csak az idén több mint 1300 milliárd forintot fizetnek ki. Nagy István szerint ettől azt várjuk, hogy 2030-ra az EU élvonalába kerül a magyar agrárium.
