A vadon élő beporzók feltételezett eltűnése nemcsak terméskiesést és növekvő élelmiszerárakat okozna, hanem világszerte veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot és a gazdasági jólétet is. Egyedül Európában a teljes gazdasági kár 2030-ban mintegy 24 milliárd eurót tenne ki, és

különösen erősen érintené a baj Kelet- és Dél-Európát, vagyis a mi térségünket is. A globális kereskedelem csak részben lenne képes ellensúlyozni a kieséseket.

Az eredmények azt mutatják, hogy az európai mezőgazdaság erősen függ a vadon élő beporzóktól, és azok védelme nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú – különösen azokban a régiókban, amelyek a leginkább veszélyeztetettek, és ahol a téma politikai támogatottsága eddig a leggyengébb volt – erre a következtetésre jutott a stuttgarti Hohenheim Egyetem szimulációja, olvastuk a fruchthandel.de szakportálon.

Nem valószínű, de sajnos nem is zárható ki

A vadon élő rovarok döntő szerepet játszanak számos kultúrnövény terméshozamában. Eltűnésük beláthatatlan gazdasági, ökológiai és társadalmi következményekkel járna, messze túlmutatva a mezőgazdaságon.

De hogyan nézne ki egy reális forgatókönyv, ha a rovarok nagy része széles körben eltűnne? Erre a kérdésre keresett választ a Hohenheim Egyetem kutatócsoportja, Arndt Feuerbacher professzor vezetésével. Számításaikban azt modellezték, hogy a 2017-es szintez képeset a beporzásban részt vevő rovarpopulációk 90%-a tűnik el 2030-ig. Ez elég szélsőséges példa, és nem valószínű, de sajnos nem is zárható ki – kommentálták.

Összességében az európai mezőgazdasági termelés átlagosan 4%-kal esne vissza, a beporzófüggő növények esetében pedig nagyjából 13%-kal. Azokban a régiókban – például Spanyolországban vagy Kelet-Európa egyes részein –, amelyek nagyban függnek a vadon élő beporzóktól, akár 20% feletti terméskieséssel kellene számolniuk, figyelmeztet az elemzés.