A köznapi vélekedésben, hivatkozva a klímaváltozásra és az aszályra, már odáig jutottunk, hogy többen megkérdőjelezik a kukorica létjogosultságát a Kárpát-medencében. Egyszerűen vizsgálva ez igaz lehet, főleg, ha tudjuk, hogy az elmúlt évtized során a lengyelek 700 ezerről 2,5 millió hektárra növelték a kukorica termőterületét, s közben Európában a legnagyobb kukoricaexportőrré váltak.
A nádudvari tanácskozáson dr. Szabó Levente vezérigazgató egymondatos, de frappáns választ adott a kétkedőknek: „ahol öntözni tudnak, ott ne féltsék a vizet a kukoricától, nagyon is meghálálja”. Hozzátéve ehhez, hogy amíg a többletöntözővíz többletjövedelmet eredményez, addig érdemes növelni a kiöntözött víz mennyiségét, hiszen az akár Magyarországon is elérhető 25 tonnás hektáronkénti terméstől ma még messze vagyunk.
Korábban az volt a vélekedés, hogy csak az intenzív növényeket célszerű öntözni, ám az utóbbi években nagy változásokat élhettünk meg. Míg sokan akkor is felszisszentek, ha a napraforgónál valaki kelesztő öntözést emlegetett, ma ez már elfogadott akár a vegetációs időszakban is.
Ugyanez érvényes a cirokra, amelynek a termésátlaga idén a hektáronkénti 11 tonnát is elérte Nádudvaron, arról nem is beszélve, hogy ennek a növénynek a fehérjetartalma két százalékkal magasabb, mint a kukoricáé, és kiváló takarmány-alapanyag.
A 2025-ös öntözött nádudvari árukukorica példájából az derült ki, hogy a hektáronkénti termelési költség, tehát a 690 ezer forint eléréséhez a mostani árviszonyok mellett 9,21 t/ha májusi morzsolt kukorica megtermelése szükséges. A kukorica viszont igen jól reagált az öntözésre (a 221 mm csapadékhoz 165 mm öntözővizet juttattak ki), mert az egyes hibridek nagyparcellás kísérletben 15 és 16 tonnát meghaladó hozamot produkáltak. Innentől kezdve világos, hogy megérte öntözött viszonyok között árukukoricát termeszteni.
A bemutató a KITE Zrt. innovációs főigazgatóságának öntözött kísérleti és bemutatóterületén folytatódott, ahol lineárral és felszín alatti csepegtető öntözéssel (angol rövidítéssel SDI) is állítanak be öntözési kísérleteket többféle növényfajjal, köztük a már korábban említett cirokkal is, melynek a bemutatóterületen elért 11 t/ha-os átlagtermése hazai viszonylatban kiemelkedő. A cirok ma még csak egy a sok „kiskultúra” közül, de reméljük, ez a közeljövőben megváltozik.
Az öntözési bemutatóhelyszín első állomásán Varga Zoltán, a KITE Kiemelt Szolgáltatási Igazgatóság kereskedelmi igazgató-helyettese elmondta, hogy a KITE által forgalmazott meteorológiai állomások között minden gazdaság megtalálja a saját adottságaihoz és igényeihez jól illeszkedő megoldásokat.
