Az öntözött kukorica termesztéstechnológiájáról, költségszerkezetéről és fajlagos jövedelméről dr. Szabó Emese innovációs főigazgató-helyettes adott átfogó tájékoztatást. Az öntözött kukorica idei terméshozamai önmagukért beszélnek, hiszen a KITE SMART hibridekkel még 16,5 t/ha átlagtermést is sikerült betakarítani, miközben a növény fedezeti pontja hektáronként 9 tonna körül van.
Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy szakszerűen öntözve a kukorica jövedelemtermelő képessége kiemelkedő, amennyiben a teljes termesztéstechnológiát kézben tartjuk. A jó értékesítési árnak például előfeltétele a toxinmentesség, amihez pedig komplex növényvédelmi megoldásokat kell alkalmazni. Erről már Nagy László vezető fejlesztőmérnök szólt, aki bemutatta a KITE károsító-előrejelző rendszerét, a fejlesztés alatt álló fénycsapdát, a drónos kijuttatással is felhasználható INECOR® és Trichosafe technológiákat.
A bemutatón a cirok, mint szántóföldi szimfónia feszített a nádudvari határban. A fajták kiválasztásakor a KITE szakemberei a minél nagyobb termőképességet, a szárazságtűrést és a betegségekkel szembeni ellenálló képességet vizsgálták. Az is alapvető szempont, hogy milyen célra kívánjuk termeszteni a cirkot, takarmányozásra vagy étkezésre. A betegség-ellenállóság mellett a cirokhibrideknél az ún. hézag-szárazságtűrés sem elhanyagolható.
Az RGT Ggustav középhosszú tenyészidejű, vörös szemszínű, szemesnek termesztett cirok. Termése tanninmentes, tehát nem kell félni a takarmányozásnál a csersavtól. A LID Gibson középkorai, vörös szemű, ugyancsak szemesnek hasznosítható hibrid, a fuzárium- és makrofomina-toleranciája erős. A kimagasló fehérjetartalmú ES Foehn szintén középkorai, vörös szemű, szemesnek való hibrid, a két betegségnek ez is ellenáll. Az ADV G2168 IG középkorai, vörös szemű, és szemesnek való, amellett imazamox-toleráns. Az MR Eclipse korai, vörös szemű, szemesnek való. Közepesen magas növésű, a makrofominával szemben toleráns.
Kölesszúnyoggal szembeni rezisztenciája hatszor nagyobb, mint a hagyományos hibrideké. Arról is nevezetes, hogy alacsony növekedésű, jó hidegtűrésű cirok. Ezt a hibridet a „stay green” tulajdonság jellemzi, mert a kedvezőtlen körülményeknek ellenáll és a lehető legjobban kihasználja a rendelkezésre álló talajnedvességet. Ne feledjük, hogy egységnyi szárazanyag-előállításhoz a cirok a kukoricához képest 50 százalékkal kevesebb vizet használ fel.
Végezetül idézzünk fel egy korábbi öntözéses KITE-bemutatót, ami nem olyan régen történt, és akkor be is számoltunk róla. Nyáron, még a kukorica zöld állapotában tekinthettük meg azt a kísérletet, amelyben az öntözetlen állományt hasonlították össze a lineárral, illetve csepegtetve öntözött állományokkal. Ez utóbbinál a vetés után egy speciális géppel fektettek le sekélyen a talajba, minden második sorba csepegtetőszalagot. A vegetatív tömegben tapasztalt különbség szembetűnő volt. Különösen a szalagos öntözésnél gyakori volt a kétcsövűség.
A nézelődés közepette – a környező országokból is sok látogató jött el akkor – valaki megkérdezte: jó-jó, de mennyi a többletköltsége a csepegtető öntözésnek? Akkor hektáronként 120 ezer forintot hallottam válaszként, valószínű ez azóta nem változott.
Ősszel, betakarítás után rákérdeztem Honti László azóta nyugdíjba vonult fejlesztőmérnöknél a terméseredményekre, és a következő választ kaptam. Az öntözetlen kukorica hektáronként 7,8 tonnát termett, lineárral öntözve 12,7, míg csepegtető öntözéssel 15,8 tonna lett a hozam.
Ehhez még hozzá kellett tenni, hogy a csepegtető öntözésnél a lineárhoz viszonyítva 20 százalékkal kevesebb vízmennyiséggel érték el a jóval nagyobb hozamot. Az idei öntözéses cirok- és kukoricakísérletek ezt a korábbi eredményt csak megerősítették, és megmutatták a fejlődés lehetséges útját.
