A Discovery Center és partnerei „Tapasztalatcsere: Regeneratív talajgazdálkodás” címmel konferenciát szervezett Monoron, az AGRO-MARK Kft. telephelyén.
Az esemény célja volt, hogy a résztvevők gyakorlati és tudományos megközelítésből is betekintést kapjanak a regeneratív mezőgazdaság módszereibe, eszközeibe és hazai lehetőségeibe. Bár a kísérletek alig egy éve kezdődtek, így is sok kérdés fogalmazódott meg a projekt résztvevőiben.
A talaj az egyik legfontosabb, ugyanakkor leginkább alulértékelt erőforrásunk, melynek degradációja Európa-szerte egyre gyorsul. A Pannon-régió ebből a szempontból különösen érzékeny terület. A regeneratív mezőgazdaság – hazai elterjedt értelmezés szerint – egy olyan gazdálkodási irány, amely az intenzív mezőgazdaság hatására degradálódott talajok egészségének helyreállítására helyezi a hangsúlyt.
Számtalan rokon fogalommal is találkozhatnak az érdeklődők. Ilyen a fenntartható gazdálkodás – a „ne ártsunk tovább” gondolatával –, amely at erőforrások megőrzésére helyezi a hangsúlyt. Az agroökológia alulról szerveződő mozgalom, sok fiatalt megmozgat, s nevéből fakadóan az ökológiai elveket alkalmazza a mezőgazdaságban. A regeneratív mezőgazdaság célja aq talaj és az ökoszisztéma helyreállítása, míg a természetalapú megoldások – melyek sokkal szélesebb kört ölelnek fel, mintsem az agrárium – természetes folyamatokra alapuló eredményekre építenek.
A rendezvény kerekasztal beszélgetésén három innovatív növénytermelő vett részt, melyen a talajdegradáció és regeneratív mezőgazdaság az éghajlatváltozás árnyékában témaköre került terítékre. Bircsák Félix elmondta, édesapjával 850 hektáron gazdálkodnak, melynek kétharmadán a tejelő tehenészetük takarmányszükségletét állítják elő. A nógrádi Bircsák Farm ügyvezetője elmondta, a Cserhát lejtőin, erodált, kötött talajokon gazdálkodnak, kicsi az időkapu az optimális talajművelésre. Egy évtizede lemondtak a szántásról, a legnagyobb eszközük a grúber. Minimális talajbolygatás, menetszám csökkentés a céljuk, ezáltal pedig a költségek minimalizálása.
A kukoricát egyre inkább napraforgóra cserélik, mivel a körülményeik között stabilabb növény, ami no-till módszerrel termesztve is eredményes volt. Tapasztalata szerint a a terveiket az időjárás és a rovarkártevők írják felül.
Dudok Gábor Tápiószentmártonból érkezett, ahol 130 hektáron gazdálkodnak, s gépi szolgáltatást is nyújtanak. Hasonló módon ők sem szántanak tíz éve, amit tavaly óta a szolgáltatásban sem vettek elő. Mint elmondta, a kísérletben kukoricatarlót letárcsáztak, s abba vetettek kukoricát, nyáron nem tudnak takarónövényt kikeleszteni. Egy biztosnak látszik, a sekély művelés olcsóbb és működik.
A szakember kiemelte, az 5 tonnás kukorica átlagtermés még gazdaságos, a repcét elengedték, s helyette 10 hektáron mákot vetettek. Folyamatosan igyekeznek faragni a költségeken.
Kozma László 13 éve dolgozik Szabolcsban, ahol egy 2300hektáros gazdaság irányítását végzi. Mivel a két legtávolabbi táblájuk 30 kilométerre van egymástól, a logisztika gyakran felülírja a szakmát. Tíz éve már bekapcsolódtak a precíziós gazdálkodásba, így a területeiken már szereztek tapasztalatokat.
Mint a beszélgetésből kiderült a legfontosabb limitáló tényező a csapadék – illetve annak hiánya –, emiatt nem mutatkoznak markáns különbségek a kísérletek között. A vízhiány pedig a nyári takarónövények termesztését is ellehetetleníti. A tápanyagutánpótlást is a takarékosság – illetve a differenciált kijuttatás – jellemzi, hiszen a sekély művelésnél nem tudják elég mélyre lejuttatni. Szempontként marad tehát a költségcsökkentés.
Mikrobiológia: a bakteriális talajoltás szerepe a talajdegradáció megfékezésében
