Az Egyesült Királyság a Precision Breeding Act révén már megnyitotta az utat a génszerkesztett állatok szélesebb körű engedélyezése előtt, és az Egyesült Államokban 2026-tól várhatóan piacra is kerülnek a génszerkesztéssel PRRS-rezisztens sertések.
De az Európai Unió a mai napig nem jutott konszenzusra arról, milyen feltételek mellett engedélyezné ilyen állatok tenyésztését.
Fotók: Medgyesi Milán
Jelenleg az Európai Bizottság és a tagállamok is azt vizsgálják, hogy a precíziós génszerkesztés elkülöníthető-e a klasszikus génmódosítástól. Ha sikerülne külön kategóriát létrehozni, a jóváhagyási folyamat jelentősen felgyorsulhatna.
A mezőgazdasági technológiák fejlődése és az élelmiszer-termelés biztonsága miatt egyre több szakértő érvel amellett, hogy az EU-nak nyitnia kellene a korszerű biotechnológiai megoldások felé, ugyanakkor a fogyasztói elvárások, az állatjólléti aggályok és az exportpiacok bizonytalanságai lassítják a döntést.
Magyarország helyzete: lehetőség, amelyet óvatosan kell kezelni
A magyar sertéságazat az elmúlt években komoly kihívásokkal szembesült, elsősorban az afrikai sertéspestis tartós jelenléte miatt. Bár a Roslin Intézet áttörése egy másik vírusra vonatkozik, az eredmény logikája a hazai szakértők figyelmét is felkeltheti.
A génszerkesztett betegségtűrés ugyanis hosszú távon gyökeresen megváltoztathatná a járványok elleni védekezés stratégiáját.
Ha az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban már a következő években megjelennek a betegségtűrő sertések, az európai – így a magyar – versenyképesség is veszélybe kerülhet.
Lehetett rá számítani: dél felől ostromolja Magyarországot az ASP
