A laktáció első heteinek sérülékenysége, a környezeti kórokozók jelenléte, a szárazra állítás, valamint az antibiotikum-­rezisztencia terjedése mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon meghatározzák egy állomány teljesítményét és jövedelmezőségét. A Kérődző-egészségügyi Akadémia előadássorozatán bemutatott szakértői tapasztalatok szerint a jövő kulcsa a tudatos megelőzés, a korszerű diagnosztikai eszközök használata és a fegyelmezett higiéniai gyakorlat.

A laktáció első hetei döntően befolyásolják, hogy egy tehén milyen teljesítményre lesz képes élete során. A fiatal üszők ebben az időszakban különösen sérülékenyek, hiszen a magas tejtermelés és az átmenetileg gyengébb immunitás együtt terheli a szervezetüket. Nem véletlen, hogy ekkor a legnagyobb a klinikai tőgygyulladás (masztitisz) kockázata, amely hosszú távon is hátrányt jelenthet az érintett állatoknak. Pikó Evelin állatorvos elő­adásában részletesen bemutatta, milyen következményekkel jár, ha az üszők már az első laktációban tőgygyulladással indulnak – ez az úgynevezett hendikepes utánpótlás –, és milyen telepi gyakorlatokkal előzhetők meg ezek a súlyos veszteségek.

Pikó Evelin szerint a tőgygyulladástól szenvedő fiatal állatok a telep legdrágább pótlásai, ezért alapvető, hogy egészségesen kezdjék a termelést. Tapasztalatok igazolják, hogy a masztitiszben érintett tehenek kevesebb tejet adnak, nehezebben vemhesülnek, és nagyobb arányban selejtezik ki őket idő előtt.

Az előadó kiemelte,

Az ilyen üszők gyorsabban veszítenek kondíciójukból, termelési és szaporodásbiológiai mutatóik romlanak, a súlyosabb kórokozók pedig tartós károkat okozhatnak. Ezért a laktáció kezdete különösen kritikus időszak, ahol minden mulasztás hosszú távú veszteségekhez vezethet.

A leggyakoribb baktériumok

A bemutatott adatok szerint az elsőborjas üszők tőgygyulladását leggyakrabban a környezetből származó kórokozók idézik elő. Pikó Evelin kiemelte, hogy a vizsgálatokban a legtöbb eset hátterében a koaguláz-negatív Staphylococcusok (CNS) álltak, de gyakran mutatták ki E. coli és Streptococcus uberis jelenlétét is. Ezzel szemben a klasszikusan fertőző úton terjedő kórokozók, például a Staphylococcus aureus és egyes Streptococcusok aránya folyamatosan csökken, ami a fejési higiénia és a korszerű telepi gyakorlat eredménye.

Ezért a megelőzésben kulcsszerepe van a tartási körülmények javításának, a megfelelő takarmányozásnak, a legyek elleni védekezésnek, és kerülni kell, hogy a fiatal állatok egymást nyalogassák.