Az állatvilágban több példa is akad az eszközhasználatra: a csimpánzok és varjúfélék botok segítségével „halásszák” ki a szűk járatokból a különféle rovarokat, a vad dingók képesek tárgyakat mozgatni, hogy azokra állva eljussanak számukra egyébként elérhetetlen helyekre. A tengeri vidrák pedig kedvenc kagylótörő köveiket a mellső lábaik alatt lévő bőrredőben őrzik…

Azonban farkasok esetében most először figyeltek meg olyan viselkedést, ami kimeríti az eszközhasználat fogalmát – legalábbis néhány kutató szerint.

Brit Columbia partjainál egy őslakosokból álló csoport, a Haíɫzaqv nemzet azon fáradozik, hogy Európából behurcolt inváziós parti tarisznyarákot (Carcinus maenas) visszaszorítsa – írja a Phys.org. Ehhez a part mentén rákcsapdákat helyeznek el: felcsalizott víz alá merülő ketreceket, melyeknek végén bója jelzi, hol van a csapda. Azonban egyre többször találták ezeket a partra rángatva, vagy a víz alatt megrongálva.

Azonban legnagyobb döbbenetükre a felvételen egy farkas volt látható, amint módszeresen kihúzza a vízből a csapdát, és kieszi a tartalmát.

Kiette a halat a csapdából

Hogy egy példányról vagy többről van-e szó, egyelőre nem tudni. Minden esetre az ordas igen következetesen dolgozik: először beúszik és kihozza a bóját, majd a kötél segítségével a csapdát is felhúzza, hogy hozzájusson a csalihoz. Mindehhez csupán három percre volt szüksége.

A kutatók közül azonban nem mindenki ért egyet azzal, hogy ez már eszközhasználatnak minősül-e. Ennek oka, hogy a farkas nem maga állítja irányba az eszközt a célja eléréséhez, hanem csak egy számára lehetséges előnyös helyzetet. A viselkedés mögött az egyik ok, hogy a terület védettséget élvez, így nincs vadászat sem, ami zavarná a vadakat. Emiatt kevésbé óvatosak, és kellően magabiztossá váltak ahhoz, hogy az emberek által otthagyott eszközöket megközelítsék. Ilyen viselkedés nem valószínű olyan populációk esetében, melyek vadászattal vagy csapdázással találkoznak.

A parti területen élő farkasokra jellemző, hogy kisebbek a szárazföldi területen élő rokonaiknál. Emellett a szokásos zsákmányállatok mellett előszeretettel fogyasztanak halat is, sőt, a szigeteken és a tengerparti területekhez közelebb élő falkák kagylókat és fókákat is zsákmányolhatnak.