Sokszor pedig nem is a hozzáállásunkkal van a baj, mert hol az időjárás, a betegségek, kártevők felszaporodása hol a magas költségek, alacsony felvásárlási árak váltják ki belőlünk a kritikus értékelést. Az idei év is tartogatott meglepetéseket bőven.
A hűvös, néhol csapadékos, de leginkább száraz tavaszon a szőlő fejlődése kisebb hátrányt szenvedett, de szerencsénkre a kártevők és kórokozók fellépését is késleltette az időjárás.
Az idei év időjárása szinte kettészelte az országot
A virágzás körüli időszakból is maradtak ránk kellemetlen emlékek, mert idén gyakoriak voltak a szélsőséges klimatikus tényezőkből, esetenként a tőkék túlterheléséből adódó kötődési rendellenességek, melyek egyes fajták sorsát már akkor megpecsételték.
Ahol nem alakult ki élettani jellegű probléma, ott a peronoszpóra ütötte fel a fejét a fürtökön, így aztán kár itt is, ott is akadt jócskán. A jóval átlag feletti hőmérsékletű júniusban már drasztikus csapadékhiány is körvonalazódott, amely mindössze betegségek szempontjából volt kedvező. Az extrém száraz meleggel sem a peronoszpóra, sem a lisztharmat nem tudta felvenni a versenyt, így a fertőzési nyomás ebben az időszakban minimálisra csökkent.
Országos viszonylatban az idei év időjárása is szinte kettészelte az országot, míg az alföldi területek a szokatlan forrósággal és aszállyal küzdöttek, addig az Alpokalján, a nyugati országrészben kicsit árnyaltabb volt a helyzet.
A kártevők
A kártevők vonatkozásában is eltért az idei év a többitől. A kora tavaszi atkakártételek szinte borítékolhatók voltak az enyhe tél után, ezzel szemben a tarka szőlőmoly populációja és kártétele jelentéktelen volt a szőlőskertek nagy részén, habár jelentős népesség telelt át.
A molyok első nemzedékének alacsony egyedszáma a második és harmadik nemzedéket is számunkra kedvező irányba terelte, így a kártétel csak egy-egy ültetvényben volt jellemző, de ott is alacsony szinten.
Ez a körülmény a zsendülés-érés időszakában várható botrítiszes rothadás fertőzésveszélyét is jelentősen csökkenti. A szőlőmolyok kártételén felül egyéb sebzés, sérülés is hajlamosító tényezőként jöhet számításba a felmerülő botrítiszes fertőzés során.
A korábban lisztharmattal fertőzött, úgynevezett „sérves bogyók”, vagy az esetlegesen előforduló jégverés, madárkár, a darazsak kártétele mind fertőzési kaput nyithatnak a szürkepenész számára.
