A fertőzött bogyók ugyanis már nem gyógyíthatók, ezenfelül a vékony héjú, tömött fürtű fajták esetében a szomszédos, még egészséges bogyók is könnyedén átfertőződhetnek (akár sérülés nélkül is) csapadékos, párás körülmények között. A fürtvédelem során törekedjünk a fürtök minél jobb permetléfedettségére, amely nemcsak a kontakt, de a felszívódó készítmények kijuttatásakor is alapvető feltétel a megfelelő hatékonyság érdekében.
Az engedélyezett készítmények többsége az érés különböző stádiumaiban használható, arra azonban ügyeljünk, hogy egyes hatóanyagok, készítmények a szürethez közeli időpontban kijuttatva kedvezőtlenül befolyásolhatják az erjedést (pl. Protexio, Serenade Aso). Erről mindig győződjünk meg a szerválasztásnál, ahogy szükséges tájékozódnunk az élelmezés-egészségügyi várakozási idő hosszáról is.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegsége
A már-már klasszikusnak mondható, minden évben előforduló betegségeken felül újra és újra foglalkoznunk kell a 2013-ban hazánkban is megtalált karantén kórokozóval, a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegséggel. Mint ismeretes, a zárlati intézkedéseket igénylő fitoplazmás betegség ellen nem áll rendelkezésre hatékony kémiai védekezési eljárás, ezért a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni rovarölő szeres permetezéssel akadályozhatjuk meg a kórokozó terjedését.
Erre szükség is van, ugyanis a fitoplazmás tüneteket mutató tőkék gyakori és országos viszonylatban kiterjedtebb megjelenése az idén újabb lendületet vett! A hazai 22-ből mostanra 15 borvidéken találták meg a kórokozót, amely mind a nagyüzemi, mind a háztáji szőlőtermesztés jövőjét megkérdőjelezi. A betegség ugyanis súlyos gazdasági kárt okoz, mert a fertőzött tőkék 3-4 év alatt teljesen elpusztulnak.
A fertőzött szaporítóanyag és az amerikai szőlőkabóca
A szőlőtőke kétéves fás részein tojás alakban telelő amerikai szőlőkabóca lárvakelés után felveszi a kórokozót, amellyel táplálkozása során újabb és újabb növényeket fertőz meg. A kórokozó felvételére a néhánynapos kis lárvák is alkalmasak és képesek (L1 lárvafokozattól), a betegséget azonban csak a felvételt követő 38-45 napos inkubációs időt követően (~L3 lárvafokozattól) terjesztik, akkor válik ugyanis a kórokozó fertőzőképessé.
A betegséget nemcsak a lárvák, hanem a kifejlett kabóca is terjesztheti, ezért a rovarölő szeres védekezés mindaddig szükséges az ültetvényben, amíg a rovarvektor különböző fejlődési alakjai jelen vannak.
A kabóca kifejlett alakjainak felméréséhez jól használhatók a ragacsos sárga lapok, melyeket a szőlő lombozatába helyezzünk ki. Használatukkal nemcsak a vektor jelenléte és rajzása állapítható meg, hanem egyben ellenőrizhetjük vele a permetezés hatékonyságát is.
Az amerikai szőlőkabóca ellen engedélyezett készítmények többsége a zsendülésig, érés kezdetéig alkalmazható, ezért a Nébih jóvoltából két rovarölő készítmény (NeemAzal–T/S és Pyregard) úgynevezett szükséghelyzeti engedéllyel került forgalomba az idén. A Magyarország egész területén engedélyezett készítményekkel szüret előtt vagy után is gyéríthetjük a szőlőn táplálkozó és tojást rakó rovarvektort, mivel kedvező élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkeznek.
