Célzott fakitermelés is történt, de a felső lombkoronaszintben kizárólag olyan egyedeket távolítottak el, amelyek akadályozták az őshonos fajok – kocsányos tölgy, hársak, juharok, vadkörte, vadalma – fejlődését. A legalsóbb szinteken pedig szinte teljes mértékben eltávolították az invazív fajokat, ami hosszútávon növeli az erdő ellenálló-képességét és biodiverzitását.
A gödi erdőlátogatók már most is érzékelhetik a változást, világosabb, élőbb erdőrészletek, számtalan őshonos fa- és cserjefaj az újulati szintben, több fényhez jutó tölgyek és újraéledő ökoszisztéma várja őket.
A pókhálós moly látványos, és veszélytelen
A tavasz végén, nyár elején sokak számára szokatlan látvány fogadta az erdőbe látogatókat: pókhálószerűen beszőtt bokrok, lecsupaszított ágak, és hernyók tömege. A jelenség mögött a pókhálós moly (Yponomeuta evonymella) állt – egy hazánkban őshonos, évente egyszer rajzó, tápnövényspecifikus rovar, amely kizárólag a csíkos kecskerágó leveleit fogyasztja.
A városi erdők nem csak kirándulási célpontok
A Pilisi Parkerdő 2019-ben elindított Városierdő-fejlesztési Programja a hazai közjóléti erdőgazdálkodás megújításának zászlóshajója. A cél: a városi és elővárosi erdők ökológiai stabilitásának növelése, klímaadaptációs képességeik megerősítése és a társadalmi szerepvállalás kiteljesítése.
A gödi fejlesztés is egyértelműen mutatja: az elővárosi erdők jövőjét nem lehet kizárólag szakmai oldalon formálni. A Pilisi Parkerdő stratégiai célja a rendszerszintű partnerség – önkormányzatokkal, cégekkel, civil szervezetekkel és helyi közösségekkel közösen.
