Új mérce az állatjólét megítélésére
Az állatjólét régóta fontos társadalmi kérdés, mégis mindmáig nehéz volt objektíven mérni, hogy egy-egy tartási rendszer mennyire kedvező az állatok számára.
A Readingi Egyetem új módszere ezt a hiányt tölti be: a kutatók 0 és 100 közötti pontszámot rendelnek minden tartásmódhoz, ahol a 0 a súlyos szenvedést, a 100 pedig az elérhető legmagasabb jólétet jelöli.
A pontszámokat 14 független állattudós határozta meg, az állatok teljes életútját vizsgálva.
A modell legnagyobb előnye, hogy a szakértői jóléti pontszámokat közvetlenül összekapcsolja a lakosság fizetési hajlandóságával. Így a döntéshozók és a termelők pontosabban láthatják, mely fejlesztések járnak a legnagyobb társadalmi haszonnal.
Látványos különbségek a termelési rendszerek között
A tanulmány több állattenyésztési ágazatot is megvizsgált, és mindenhol jelentős különbségeket talált a tartási módok jóléti teljesítménye között.
A tojótyúkoknál a ketreces tartás mindössze 32 pontot kapott a 100-ból, míg a szabadtartás 51 pontot ért el.
- A brojlereknél a legnagyobb hatású tényező az állatsűrűség csökkentése volt: ez 38-ról 47 pontra javítaná a jólétet, és a lakosság 997 millió fontra becsüli ennek társadalmi értékét.
- A sertéságazatban a kocák ketreces tartása bizonyult a leggyengébbnek, mindössze 27 ponttal. A ketrecek eltörlése 47 pontra emelné a jólétet, ami éves szinten 1,4 milliárd fontnyi társadalmi hasznot jelentene.
- A tejelő szarvasmarhák esetében a jelenlegi, 43 pontos szintet főként a magas sántaállomány rontja. Ennek visszaszorítása 56 pontra emelné a jóléti értéket, amelyet a brit háztartások évi 1,7 milliárd fontra becsülnek.
- A bárányoknál a fájdalomcsillapítás bevezetése a kasztráció során 320 millió, a beavatkozás teljes elhagyása pedig 717 millió font társadalmi hasznot teremtene.
Illusztráció
forrás: Pxhere.com
A számok jól mutatják: a fogyasztók nagyon is hajlandók fizetni azért, hogy az állatok jobb körülmények között éljenek.
