EU-s kitekintés: erős közösségi nyomás, eltérő nemzeti gyakorlatok
A brit eredmények jól illeszkednek az európai trendekhez.
Az Európai Fogyasztói Szervezetek Szövetsége 2024-es felmérése szerint az uniós lakosság közel 90%-a támogatná a szigorúbb állatjóléti szabályokat, és több mint fele hajlandó lenne felárat fizetni a magasabb standardokért – még ha a többség ezt legfeljebb 5–10% mértékben vállalná.
Közben az Európai Bizottság is nagyszabású reformon dolgozik: a tervek között szerepel a ketreces tartás fokozatos kiváltása, az állatszállítási előírások szigorítása, valamint a csirkeállományok maximális sűrűségének felülvizsgálata. Emellett egyre hangsúlyosabb az a törekvés is, hogy a harmadik országokból érkező termékekre ugyanolyan követelmények vonatkozzanak, mint az uniós termelőkre.
A friss brit modell ebben is segítséget nyújt: számszerű, könnyen értelmezhető alapot ad ahhoz, hogy egy-egy jóléti intézkedés mekkora társadalmi értéket képvisel – ez pedig az uniós szabályalkotásból eddig gyakran hiányzott.
Magyarország: növekvő érdeklődés, óvatos fizetési hajlandóság
A magyar fogyasztók körében is érezhetően nő az állatjóléti tudatosság, bár a felárfizetési hajlandóság továbbra is visszafogottabb az uniós átlagnál.
A BEUC adatai szerint a magyarok több mint egyharmada vállalna pluszköltséget a magasabb jóléti szinten előállított termékekért. Ez ugyan elmarad az észak- és nyugat-európai országok értékeitől, mégis jól mutatja, hogy a hazai vásárlók elvárásai is folyamatosan változnak.
Az állatjóléti átállások – például a tojótyúk-ágazat ketrecmentesítésének üteme – Magyarországon elsősorban gazdasági okok miatt lassabbak. A beruházási költségek mellett fontos szerepet játszik az is, hogy a hazai baromfi- és sertésszektor jelentős mértékben exportorientált, így a nemzetközi piacok követelményei meghatározóbbak lehetnek a hazai fogyasztói igényeknél.
A brit modell ezért a magyar szereplők számára is értékes eszköz lehet: konkrét számadatokkal mutatja meg, milyen társadalmi értéket képvisel egy-egy jóléti fejlesztés. Ez segíti a döntéshozókat abban, hogy pontosabban határozzák meg, mely területeket érdemes támogatásokkal vagy ösztönzőkkel erősíteni.
Egy régi, tejes csoda, ami egyszerű(en) nagyszerű – Magyar Mezőgazdaság
