A jó hír nem abból fakad, hogy hirtelen megszaporodtak az állatok, hanem abból, hogy a kutatók végre pontosabban tudják őket megszámolni – mégpedig az ürülékükből kinyert DNS segítségével – írja a Reuters.
A korábbi becslések sok bizonytalanságot hordoztak, még akkor is, ha szintén az ürülékkupacok számolásán alapultak. A gond az volt, hogy nem lehetett megmondani, melyik halom melyik elefánthoz tartozik, és mennyit számolnak duplán.
Most azonban a kutatók egy szintet léptek: az elefántürülékből DNS-t vontak ki, és gyakorlatilag genetikai „ujjlenyomat” alapján azonosították az egyes egyedeket. Ennek köszönhetően jóval pontosabb képet kaptak a teljes állományról. Az új számítások szerint körülbelül 135 690 afrikai erdei elefánt él, ami mintegy 20 százalékkal több, mint a 2016-os becslések alapján feltételezett létszám.
„Ez jó hír, több él belőlük, mint eddig gondoltuk” – mondta a Reutersnek Dr. Benson Okita-Ouma, a jelentés egyik szerzője, az IUCN Afrikai Elefánt Szakértői Csoportjának társelnöke. Hozzátette ugyanakkor:
A tanulmányt az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) készítette, és egy ENSZ-hez kapcsolódó vadkereskedelmi találkozón mutatják be az üzbegisztáni Szamarkandban, ahol számos veszélyeztetett faj védelméről tárgyalnak.
Két faj hárommillió éve
Az afrikai erdei elefántot csak 2021-ben ismerték el hivatalosan külön fajként a jobban ismert szavannai elefánttól.
Az IUCN Vörös Listáján a legmagasabb riasztási kategóriába, „kritikusan veszélyeztetett” státuszba sorolják, vagyis egy lépésre van a vadonbeli kihalástól.
Ökológiai szerepük óriási: táplálékuk döntően gyümölcsökből áll, a magokat pedig ürülékükkel viszik szét, így segítik az erdők megújulását. „Ha őket kivesszük ebből az ökoszisztémából, akkor idővel maga az erdő is eltűnhet” – figyelmeztetett Okita-Ouma.
Az elmúlt évtizedekben az orvvadászat jelentette a legnagyobb fenyegetést. A nemzeti elefántcsont-kereskedelmi tilalmaknak és a szigorúbb kontrollnak köszönhetően az elejtések száma több helyen csökkent, de ezzel még nem oldódott meg minden.
Az új, DNS-alapú módszer egyszerre ad okot óvatos optimizmusra és komoly figyelmeztetésre. A természetvédők most először látják ilyen részletességgel, hol és mennyi erdei elefánt él, ami segíthet a védelmi intézkedések célzásában. A számok ugyan jobbak a vártnál, de egy kritikus veszélyeztetett faj esetében még ez a „jó hír” is azt jelenti: a megmaradt állomány minden egyes egyede számít.
Kubai tudósok próbálják megmenteni a dinoszauruszokkal egyidős halat
