Szerző: Bidnay Petra
Ebben a folyamatban a műholdképek szerepe meghatározó, különösen a multispektrális képfeldolgozás, amely segítségével ún. vegetációs indexeket, például az NDVI-t (Normalized Difference Vegetation Index) képesek számítani. Az NDVI az egyik legszélesebb körben alkalmazott mutató, amely a növényzet által visszavert fény különböző hullámhosszainak arányából a növények egészségi állapotára, biomassza mennyiségére és fotoszintetikus aktivitására következtet.
A műholdas távérzékelés továbbfejlődése a precíziós mezőgazdaság egyik legfontosabb pillérévé vált a fenntartható termelési gyakorlatok támogatásában. Az automatizált adatgyűjtés és elemzés révén a gazdálkodók valós időben észlelhetik a növényállomány változásait, és célzottan, differenciáltan juttathatnak ki növényvédő szereket, tápanyagokat vagy öntözővizet.
Ezáltal nemcsak a működési költségek csökkenthetők jelentősen, hanem a környezeti terhelés minimalizálása is biztosítható. A jövőbeni műholdmissziók, mint például a Copernicus program következő generációja, még finomabb térbeli és spektrális felbontású adatokat szolgáltat, amely új lehetőségeket nyit a növényállapot pontosabb monitorozásában és a termelési döntések optimalizálásában.
Részletes információkat szolgáltatnak
A műholdképek, mint például a Sentinel-2 vagy Landsat műholdak adatai, 10-30 méteres térbeli felbontásban szolgáltatnak részletes információkat a földfelszín növényborítottságáról, növényállományának változásairól és stresszhelyzeteiről. Az NDVI értékek 0 és 1 között mozognak, ahol az alacsony értékek gyér vegetációt vagy stresszt jeleznek, míg a magasabb értékek egészséges, jól fejlett növényállományra utalnak.
Ezzel a technikával a gazdálkodók képesek korai stádiumban felismerni a vízhiány, tápanyaghiány vagy kórokozók által okozott stresszhelyzeteket, még azelőtt, hogy azok szabad szemmel jól láthatóvá válnának. Ez lehetővé teszi a célzott beavatkozást, amely jelentős költség-, idő- és inputanyag megtakarítást eredményez.
Az NDVI elemzések segítik a termelőket abban, hogy ne egységesen, hanem a talaj és növényállomány heterogenitásához igazodva osszák el a műtrágyákat és növényvédő szereket, csökkentve ezzel a túlzott kijuttatásból eredő környezeti terhelést és a költségeket.
Az NDVI index kiszámításához csupán a megfelelő hullámhosszon készült csatornák fényképeit kell letöltenünk a kívánt területre vonatkozóan, és a műhold csatornabeosztását figyelembe véve ki tudjuk számolni különböző térinformatikai programokban a (Közeli infravörös – Vörös) / (Közeli infravörös + Vörös) képlettel. A műholdas adatok és az NDVI térképek rendszeres monitorozással támogatják a fenntartható gazdálkodást, hozzájárulva a hozamok optimalizálásához és a termésbiztonság növeléséhez.
Adatvezérelt szemlélet
Tudományos vizsgálatok szerint az NDVI értékek és a levelek nitrogéntartalmának szoros korrelációja révén a precíziós tápanyag-gazdálkodás hatékonysága jelentősen növelhető, mivel a nitrogénigény pontos meghatározása révén elkerülhetők a túl- vagy alultrágyázásból eredő termésveszteségek és környezeti problémák. A műholdas adatok ráadásul támogatják a vetési technológia finomhangolását, a talajmintavétel helyspecifikus irányítását, valamint az öntözési igény előrejelzését is.
A távérzékelés fejlődése hozzásegíti a gazdálkodókat ahhoz, hogy valós idejű, rendszeres adatforrásokra építve gyorsabban és megalapozottabban hozzanak döntéseket növénytermesztésükben. Ez az adatvezérelt szemlélet nemcsak a termelékenységet, hanem a környezetvédelmet is egyensúlyba hozza az inputanyagok precíziós és fenntartható használatával. A jövő mezőgazdasági kihívásainak kezeléséhez az NDVI és egyéb vegetációs indexek alkalmazása kulcsfontosságú eszközt jelentenek.
Bidnay Petra
Forrás: https://www.satmapper.hu/ndvi/
Tonnákban mérhető innováció: fenntartható technológiák és gazdaságos megoldások
