A metszés az egyik legnehezebben gépesíthető művelet a gyümölcstermesztés technológiájában. Már a 20. század második felétől sokfelé használnak az ültetvényekben különféle síkfalmetsző gépeket, amelyek vagy alternáló rendszerűek, vagy fűrésztárcsákkal dolgoznak. Ezek fő veszélye, hogy rendszeres használatukkal elsűrűsödik a fák koronája, pedig nekünk szellős, jól benapozott fákra van szükségünk. A síkfalmetszők munkáját ezért mindig ki kell egészíteni kézi metszéssel, nagy ollókkal ki kell ritkítanunk a korona ágrendszerét. Sokan ezért hangsúlyozzák is, hogy inkább gépi előmetszésről beszéljünk. Próbáltak gépi megoldást találni az elsűrűsödés megakadályozására is, a „window cut” szerkezet például kis ablakokat vág a síkfalmetszés után a fák koronájába. A gyakorlatban azonban ez nem nagyon terjedt el.
Az első hírek működő metszőrobotról 2022-ben érkeztek. A szakmai portálok beszámoltak róla, hogy Észak-Amerikában több egyetem és innovációs cég összefogásával megszületett egy robot, amit UFO művelésű cseresznyeültetvényben tanítanak metszeni. Ennek a sövényszerű faalaknak viszonylag egyszerű és áttekinthető a szerkezete, és mesterséges intelligenciát is igénybe véve a robot jól halad a tanulás útján. Hollandiában az Agro Food Robotics cég a Wageningeni Egyetem kutatóival együttműködve intenzív alma- és körteültetvények számára fejleszt olyan robotot, ami a metszést és a gyümölcsszedést is el tudja majd végezni. A prototípus elkészítése folyamatban van.
Gyümölcsritkítás
A gyümölcsritkítás területén előbbre tartunk. A Németországban kidolgozott Darwin mechanikai virágritkítót már sokfelé használják, főként olyan ökológiai almaültetvényekben, ahol nem használhatnak kémiai ritkítószereket. A gép akkor vált precízióssá, amikor fölszerelték egy érzékelővel, ami folyamatosan követi az almafák virágsűrűségét, és ahhoz igazítja a ritkító tengelyének forgási sebességét. A 2017. évi Agritechnica kiállításon ez a fejlesztés innovációs ezüstérmet nyert. A Darwin csak sövényszerű ültetvényben tud dolgozni.
Ha nagyobb fáink vannak, például őszibarack vagy kajszi vázakoronák, akkor a francia Eclairvale pálcás ritkítójával tudunk virágzáskor vagy kis gyümölcs állapotban ritkítani. Ennek műanyag szálai egy méter hosszúságúak, be tudnak hatolni a korona belsejébe is. A másik lényeges különbség a Darwinhoz képest, hogy a ritkító tengelye nem kap meghajtást a traktortól, hanem passzív mozgású.
A mechanikai ritkítók kisebb, kézi változatai is több helyen készülnek. Mindegyik azon az elven működik, hogy egy forgó tengelyen lévő műanyag vagy fémszálak verik le a virágok vagy a kis gyümölcsök egy részét.
Szüretet segítő gépek
Precíziós szempontból a legizgalmasabb, egyben a legnehezebben gépesíthető művelet a szüret. Ha feldolgozásra termesztünk, a gépi szüret több gyümölcsfajnál régóta megoldott. A ribiszkét, a meggyet léüzemek és konzervgyárak számára géppel szüreteljük.
