0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 30.

Emberi munkát kiváltó eszközök a gyümölcsösben

A precíziós módszerek elsősorban a szántóföldi mezőgazdasági termelésben terjednek, de kertészetekben, gyümölcsösökben, szőlőben is egyre több a fejlesztés. Cikksorozatunk első részében a kézi munkát helyettesítő eszközöket mutatjuk be.

Japánban a NARO (National Agriculture and Food Research Organization) munkatársai egyetemi kutatóhelyekkel és autóalkatrész-gyártókkal összefogva alma és körte szedésére alkalmas robotot készítenek. A szedőujjas megoldással készülő szerkezetről már vannak információk a honlapjukon.

A Tevel nemzetközi fejlesztőcég egészen merész irányban kezdett el kísérletezni néhány évvel ezelőtt.

Olyan drón­flot­tát alakítottak ki, amelyben ez egyes drónok egy kábellel csatlakoznak az ültetvény sorközében folyamatosan haladó bázishoz, és vagy szedőujjas, vagy vákuumos technikával szedik a gyümölcsöket.

Elsősorban alma szüreteléséhez dolgozták ki, de más, gömbhöz közeli alakú gyümölcsöket is tud szedni. Amerikában már többfelé sikeresen alkalmazzák ezeket nemcsak alma-, hanem őszibarack-ültetvényekben is.

alma a takarónövényzeten
Illusztráció
Fotó: Frauke Riether, Pixabay

Fejlesztési igények

Az almaszedő robotok fejlesztésének összetett problémái közül egyre többet sikerül megoldani, ami előrevetíti, hogy néhány éven belül egyre több helyen dolgozhatnak majd kereskedelmi ültetvényekben. A megfogókarok, a látórendszerek, a szoftverek különbözők, de mindegyik megoldás mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használ, ami minden leszedett almával javulást eredményez. Csak akkor születnek jó megoldások, ha a technikai oldal fejlesztői szoros kapcsolatban állnak a gyümölcstermesztőkkel, és pontosan ismerik az igényeiket. Felhasználói oldalról elvárás például, hogy a robot meg tudja különböztetni a gyümölcsöket minőség szerint: ami méreten aluli vagy rosszul színeződött, azt hagyja a fán, és egy későbbi menetben szedje le.

Nagyon hasznos lesz továbbá, ha egyedenként meg tudja majd jegyezni a leszüretelt darabszámot, a színezettséget és a gyümölcsátmérőt. Ez olyan adatbázist jelent majd, ami a metszés és a robotizált gyümölcsritkítás során fánként egyedi kezelést tesz lehetővé, az előző évi leszüretelt termésadatainak ismeretében.

Fontos megjegyezni azt is, hogy nem minden almáskert alkalmas a robotok munkájához. Csak a keskeny, összefüggő lombfalat képező ültetvényekben tudnak eredményesen dolgozni. Szokás ezeket manapság kétdimenziós művelési rendszereknek is nevezni. Ahol be kívánják vezetni az új technológiát, ott már az ültetvény tervezése során gondolni kell erre, és a robotok igényeihez igazítva kell kialakítani a művelési rendszert. Az autonóm működésű szüretelőrobotok munkába állítása előtt a biztonsággal kapcsolatos problémák is megoldásra várnak. Ha például ember, vagy éppen egy arra tévedt állat kerül a szerkezet hatókörébe, azonnal le kell állítani a működését.

Dr. Szalay László
MATE Budai Campus

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: