Ennek oka települések belterületei nem minősülnek vadászterületnek, ezért a Pilisi Parkerdő ezeken a területeken nem végezhet sem vadgazdálkodási, sem vadászati tevékenységet. A belterületen megjelenő, kárt okozó vadállatok – így a vaddisznók – eltávolítása, elejtése – közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében – az elejtés helye szerint illetékes rendőrkapitányság külön engedélyével lehetséges. E tekintetben az önkormányzatnak van arra lehetősége, hogy olyan szakembereket keressen meg, akik megfelelő gyakorlattal rendelkeznek és számukra a szükséges engedélyt a rendőrségtől megkérik. Az engedély tartalmazza az elejtés tervezett helyét, idejét, a biztonsági intézkedéseket és a lakosság tájékoztatásának módját. A folyamat során figyelembe kell venni az érvényes járványügyi előírásokat is: jelenleg az Afrikai sertéspestis terjedésének megállítása kiemelt cél.
A vaddisznó nem „betéved” – hanem élőhelyet talál a városban
A Pilisi Parkerdő sajtóközleménye szerint sokan hiszik, hogy a vaddisznók „az erdőből járnak be a városba”, azonban a kutatások mást mutatnak. A Pilisi Parkerdő a Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetével közösen végzett vizsgálatai szerint a budapesti vaddisznók jellemzően életvitelszerűen tartózkodnak a városi környezetben, nem pedig „átmenetileg betévednek”.
Mit tesz a Pilisi Parkerdő a lakott területekhez közel?
Bár belterületen vadgazdálkodási tevékenységet nem végezhet, a Pilisi Parkerdő a környező erdőterületeken – aktívan végzi a vaddisznóállomány szabályozását, és többféle intézkedést is alkalmaz a lakott területek védelmében. Ilyen, hogy rendszeres vadállományszabályozást folytat a környező erdőterületeken, továbbá ismeretterjesztő munkát végez a lakosság és az önkormányzatok felé. Szakszerű, a vadállomány számára is kedvező erdőkezeléssel változatos, búvóhelyekben és táplálékban gazdagabb élőhelyet biztosít az erdei vadfajoknak (például, ahol lehet, erdei gyümölcs fafajok ültetésével), és az erdőben, a megfelelő adottságú helyeken vizes élőhelyeket tart fenn.
Mi a lakosság és az önkormányzat szerepe?
A belterületi vaddisznó-létszám csak együttműködéseken alapuló, rendszerszintű fellépéssel csökkenthető. A Pilisi Parkerdő felhívja a figyelmet arra, hogy a lakosság szerepe jelentős ebben. Az elvadult, bozótos telkek rendbetétele, a lehullott gyümölcsök, a zöldhulladék szabályos kezelése, hogy kerti hulladék ne legyen elérhető a vad számára, a vadállatok etetésének mellőzése, valamint a magánterületek kerítéseinek vadbiztos megerősítése (pl. erős csomózású dróthálóval), ez mind segít megelőzni a vaddisznók beköltözését a városba.
Az erdészet szakemberei hangsúlyozták: vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de kiválóan alkalmazkodott a városi környezethez. A vaddisznó őshonos, alkalmazkodó nagyvadfaj, mely jelen van az természetes életközösségekben (pl.: erdő) és mára már a városi ökoszisztémákban is megvetette a lábát. Félni nem kell tőle, de megfelelő óvatossággal kell viselkedni a vaddisznóval történő találkozások alkalmával.
Mit (ne) csináljunk, ha vaddisznóval találkozunk?
Ne közelítsük meg, és adjunk neki menekülési lehetőséget. Fontos, hogy a kutyát érdemes pórázon vezetni, ez erdőben és természeti területen ez jogszabályi kötelezettség! A Pilisi Parkerdő felelősséget érez a lakosság hiteles tájékoztatásáért, és szakmai tudásával, terepi tapasztalataival segíti a városi és elővárosi zöldfelületek élhetőségének javítását.
A vaddisznó belterületi jelenlétének kezelése összetett kérdés: a jó válaszok kialakításához figyelembe kell venni városszerkezeti, közegészségügyi, valamint – az afrikai sertéspestis terjedésének megállítása érdekében – járványügyi és lakossági együttélési szempontokat is. A megoldás kulcsa tehát nem egyetlen szereplő kezében van – csak közösen lehet kezelni ezt a komplex helyzetet.
Tollas szövetségesek az élelmiszerbiztonságért – Magyar Mezőgazdaság
A hegyi patakok kis királya: miért különleges a sebes pisztráng? – Magyar Mezőgazdaság
